10,5 hónapos babának 2napja csapvizet adok, szerintetek lehet tőlle baja? Panellba lakunk.

Második válaszoló vagyok. Látom, hogy megint riogatjuk egymást. Először is a leírt betegség csak saját furt kút esetén lehet a vízben, nem panellakásban, azonkívül 1-3 hónapos gyerekeknél okoz gondott. A csövek állapotáról nem tudok nyilatkozni, de nálunk rendszeresen tisztítják őket és ellenörzik a bennük lévő víz minőségét. Gondolom ez máshol is így van.

Én is bemásolnék egy anyagot. Ez szintén az ÁNTSZ oldaláról való, de nem helyi (Baranyai) anyag, mint az előző, hanem országos tanulmány összefoglalása. Az egész tanulmány itt található meg: [link]

Címe: Ivóvizünk minősége

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

Felhívnám a figyelmet a következőkre. A tanulmány szerint az össz lakosságból 1,5 milló embert érint valamilyen vízszennyezés, korántsem minden háztartást. A szennyezés határértékét úgy állapítják meg, hogy 70 évig napi 2 liter fogyasztása esetén 100.000 emberből legfeljebb 1-nél jelentsen kockázatot. Nem tuti betegséget, csak kockázatot.

Továbbá, gondolom Ti is tudjátok, hogy ahol, a víz minősége csecsemők fogyasztására nem alkalmas, ott a védőnők felhívják erre a figyelmet. Szóval:

IVÓVIZÜNK MINŐSÉGE

Az ivóvíz minősége a magyar és európai közösségi jogszabályok által szigorúan szabályozott,

és az illetékes hatóság által ellenőrzött stratégiai fontosságú közegészségügyi kérdés. A

minden egyes ivóvíz szolgáltatóra kiterjedő rendszeres minőségellenőrzési kötelezettség

teljesítése során keletkezett nagy számú - az ÁNTSZ útján begyűjtött és az Országos

Környezet-egészségügyi Intézet szakértői által értékelt - eredmény alapján megállapították,

hogy hazánkban kevés egészségügyi szempontból aggályos ivóvíz-szennyező kémiai anyag

fordul elő, igaz ezek némelyike meglehetősen elterjedten. Az előforduló ivóvíz szennyezők –

ritka kivételtől (nitrát) eltekintve – mindig természetes eredetűek, azaz az ivóvíz forrásaként

szolgáló földtani rétegekből erednek. Ez természetesen nem csökkenti egészségügyi

jelentőségüket, és megfelelő indokot jelent az általuk okozott vízminőségi probléma soron

kívüli megoldására.

Ezek a vízszennyezők – amint az alábbi táblázaton látható – összesen 507 településen élő

több, mint 1,6 millió lakost érintenek (az összes érintett település és lakos száma többszörös

szennyező-előfordulások miatt nem azonos az egyes vízszennyezők által érintettek

összegével).

Vízszennyező

anyag*

Érintett

települések

száma

Érintett

lakosszám

Arzén 475 1 548 614

Bór 53 113154

Nitrát 7 25625

Fluorid 5 2980

Összesen 507 1 612 147

A felsoroltakon kívül meg kell még említeni a nitrit előfordulását egyes települések

ivóvizében. Ez utóbbi - egészségügyi szempontból szintén veszélyes vízszennyező – az

előzőektől eltérően nem fordul elő a vízműkutak vizében, hanem a réteg eredetű, de

önmagában veszélytelen ammóniumból biológiai úton képződik az ivóvíz kitermelését

követően a vízkezelésre szolgáló műtárgyakban és vezetékhálózatokban. Másik fontos

különbség, hogy ezekben az ivóvizekben is általában csak ritkán alakul ki a határértéket

meghaladó nitrit koncentráció, tehát nem adható meg az egyidejűleg érintett települések és

lakosok összes száma. Annyi bizonyos, hogy a több éves időtávlatban egyáltalán előfordult

nitrit határérték túllépések több, mint 150 településre és közel 200 000 lakosra terjedtek ki.

Az egészségügyi szempontból kritikus vízszennyezők előfordulása által érintett települések

listáját, ill. az ezeket ábrázoló térképeket itt lehet megtekinteni

A jelentős anyagi forrást igénylő megoldást szolgálja az un. Ivóvízminőség Javító Program,

amelynek keretében a vízszennyezés által érintett községek, ill. szolgáltatók jogosultak a

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázati lehetőségével élni a

vízminőségi probléma megoldására biztosított uniós, ill. hazai támogatásra. A pályázati

jogosultság előfeltétele, hogy a pályázó település szerepeljen az említett szennyezőkkel

érintett települések listáján, és az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakvéleményben

igazolja a jogosultságot. Az egészségügyi kormányzat álláspontja szerint a pályázatok

elbírálásánál a közegészségügyi tekintetben legsúlyosabb szennyezők kiküszöbölésének kell

elsőbbséget biztosítani. A jogszabályban foglalt határértékek betartása a felsorolt szennyezők tekintetében az Európai Uniós csatlakozási szerződésünkben előírt követelmény, melynek

teljesítésére 2009. december 25-éig kapott az ország haladékot.

Honlapunkról (a későbbiekben) biztosítjuk az Ivóvízminőségjavító Program előrehaladását

illető információk elérhetőségét.

Az alábbiakban rövid tájékoztatást adunk a felsorolt vízszennyezők egészségügyi

kockázatairól. Ehhez elsősorban az Egészségügy Világszervezet (WHO) Ivóvízminőségi

Irányelveinek 2004. évi 3. kiadásában közölt vizsgálati eredményekre és adatokra

támaszkodunk. Az egészségügyi kockázatok értékelése állatkísérletek és/vagy nagyobb

embercsoportokon végzett epidemiológiai megfigyelések eredményein alapul. Tekintettel az

értékelés nehézségeire (pl. egy vagy több állatfajon végzett megfigyelések emberre történő

alkalmazhatósága, vagy egy adott embercsoporton végzett megfigyelések általánosíthatósága

más körülmények között élő, más genetikai adottságú embercsoportokra) a megállapított

határértékek nagy biztonsági ráhagyást 100 – 1000-szeres biztonsági tényezőt – tartalmaznak.

A rákkeltő anyagok esetében a határértéket úgy állapítják meg, hogy azt tartalmazó ivóvíz

egész életen keresztül (70 évig, napi 2 liter mennyiségben) történő fogyasztása legfeljebb

százezer fogyasztó közül egy esetében jelentsen rákbetegség kockázatot. Ezért a határértékek

túllépése csak az általa okozható betegség kialakulásának – a határérték túllépésének fokától

függő – mértékben emelkedett kockázatát jelenti, és semmiképpen sem annak biztos

megnyilvánulását.

BÓR

Az ivóvíz forrásokban általában nem vagy csak igen kis mennyiségben fordul elő; hazai

ivóvizeink túlnyomó többségében nem mutatható ki, ill. töménysége meg sem közelíti az

egészségügyi határértéket. A bórbevitel túlnyomó részben élelmiszerrel történik, mivel sok

táplálék növényben is előfordul. Felszíni vizekbe szennyvízzel kerülhet nagyobb

mennyiségben, pl. egyes mosószerek bejutása révén. Hazai ivóvizeinkben egyértelműen réteg

eredetű.

A meglehetősen ritka előfordulású elem, amelynek néhány ásványa egyes geológiai

rétegekben felhalmozva szennyezheti a réteg eredetű kútvizeket, Magyarországon 53

település ivóvizében fordul elő a fenti határértéket meghaladó koncentrációban.

A WHO adatai szerint rövid- és hosszú távú toxikológiai kísérletek során a bórtartalmú

vegyületekkel etetett vagy itatott kísérleti egerekben, patkányokon és kutyákon a hím állatok

szaporító szervein – elsősorban a heréken – jelentkeztek toxikus hatások. Ezen túlmenően

patkányokon, egerekben és nyulakban a fiatal egyed fejlődésére is káros hatást gyakorolt a

bór-adagolás. A WHO által megállapított határérték 0,5 mg/L; ez az adatok emberre történő

alkalmazhatóságának bizonytalanságai miatt egy ezerszeres biztonsági tényezőt tartalmaz.

Az Európai Unió 98/83/EK jelzetű ivóvíz minőségi Irányelvében és az ennek alapján kiadott

hazai jogszabályban (a Kormány 201/2001 (X.25.) rendelete az ivóvíz minőségi

követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről) a bór határértéke az ivóvízben 1,0 mg/liter. Az

uniós csatlakozási szerződésben megállapított átmeneti határérték a bór-szennyezés által

érintett településeken 5,0 mg/L

A bór az ivóvízből gazdaságilag ésszerűen kivitelezhető vízkezeléssel nem távolítható el,

ezért a megoldás mindenképpen új vízbázis bekapcsolását jelenti az adott vízellátási

körzetben.

FLUORID

A fluorid a csontok és a fogak fejlődésében fontos ásványi anyag, ezért ivóvízzel vagy más

módon történő bevitele alacsony koncentrációban kifejezetten kívánatos. Bevitele optimális

mennyiség esetén kimutathatóan véd a fogszuvasodás ellen. Bár ez az elem a földkéreg egyes

ásványaiban viszonylag gyakran fordul elő, az ivóvízben – akárcsak táplálékainkban – koncentrációja általában az optimális alatt van. Ezért a világon sok helyen éppen az ivóvíz

fluor-adagolásával kívánják ezt a problémát megoldani, máshol pl. fluoridos fogkrémmel és

fluortablettával látják el a fogfejlődés legérzékenyebb szakaszaiban levő gyermekeket.

Számos viszonylag magas fluorid tartalmú ásványvíz is van, amelyek alkalmasak lehetnek

kiegészítő fluorid bevitelre. A fluorid pótlással ugyanakkor óvatosan kell eljárni, mivel a

kívánatos és a toxikus mennyiség közti különbség igen kicsi. Az automatikus fluorid pótlás

veszélyes, mivel a táplálékkal és az ivóvízzel bevitt fluorid mennyiség egyéni különbségeit

gyakran nem veszi figyelembe. Egyes élelmiszerek, pl. a tea pl. viszonylag nagy mennyiségű

fluoridot tartalmaznak. A fluorid túladagolás enyhébb esetben csak a fogak elszíneződését,

súlyosabb esetekben azok maradandó károsodását, sőt a csontok fokozott törékenységét

okozhatja. Egyes területeken már 2,0 mg/liter koncentráció felett kimutatható az ivóvíz

fluorid tartalmának káros hatása.

Magyarországon csak kevés olyan település van, amelynek ivóvizében a fluorid

koncentrációja meghaladja az 1,5 mg/L határértéket. A csatlakozási szerződésben biztosított

átmeneti határérték 1,7 mg/liter.

A vízminőség javítására a fluorid technológiai úton történő eltávolítása vagy más eredetű,

fluoridban szegény ivóvízzel történő keverése – esetleg új vízbázis bekapcsolása a járható út.

ARZÉN

Az arzén Magyarország első számú ivóvíz szennyezője, melynek jelenlétéről több, mint 1,5

millió állampolgár ivóvizében csak mintegy két évtizede szereztünk tudomást. Az ivóvízben

oldott arzén forrása szintén a vízadó rétegekben keresendő. A szennyező toxikológiailag

megalapozott határértéke az ivóvízben 10 mikrogramm literenként. Közegészségügyi

szempontból különösen fontos tény, hogy ez az egyetlen olyan hazai ivóvízszennyző,

amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy friss hazai

epidemiológiai kutatás is kimutatta az ivóvíz határérték feletti szennyezettségének hatását a

bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig ezeken felül még a hólyag- és veserák

kockázatának növekedésére. Az uniós csatlakozási szerződésben biztosított átmeneti

határérték 50 mikrogramm literenként.

Az arzén eltávolítása megfelelő technológiával lehetséges, azonban sok esetben

gazdaságosabb más megfelelő minőségű forrás bekapcsolása a vízellátásba vízkeveréssel

vagy kizárólagos ivóvíz forrásként.

NITRIT és NITRÁT

A nitrát a felsoroltak között az egyetlen olyan – szerencsére ma már ritkán előforduló – ivóvíz

szennyező, amely emberi tevékenységből ered. Leggyakrabban az állattenyésztéssel és

műtrágyázással hozható összefüggésbe, amely által jelentős területeken olyan mértékben

szennyeztük el a felső talajvíz réteget, hogy az ivóvíz célú felhasználásra már nem alkalmas.

A hatvanas-hetvenes évek legjelentősebb ivóvíz minőségi problémája új, biztonságosabb

vízbázisok feltárásával és a talajvíz-szennyezés visszaszorításával mára szinte teljesen

megszűnt Magyarországon. A nitrátot, csakúgy, mint a fentebb említett, ammóniumból

biológiai átalakító tevékenység – un. nitrifikáció – útján képződő nitritet határérték feletti

koncentrációban tartalmazó ivóvíz – de esetenként egyéb táplálékok, pl. zöldségek – a

terhesek, az újszülöttek és a kis csecsemők egészségét veszélyezteti. A nitrátot a

bélrendszerben élő egyes baktériumok a sokkal mérgezőbb hatású nitritté alakítják, amely a

bélből felszívódva a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentve idézi elő a

gyakran életveszélyes sőt halálos kimenetelű un. kékkórt, vagy tudományos nevén

methemoglobinémiát. Az ivóvízben a nitrát koncentráció határértéke 50 mg/liter, míg a nitrité

0,5 mg/liter. A csatlakozási szerződés a nitrát vonatkozásában nem biztosított átmeneti

határértéket, míg a nitrit tekintetében ezt 1,0 mg/literben állapította meg. Az ivóvíz nitrát szennyezésével kapcsolatban alapvető feladat a megelőzés – erre uniós

jogszabályi kötelezettség is van. A fennálló szennyezés esetén a szennyező forrás kiiktatása –

ennek megoldhatatlansága esetén új, védett vízforrás biztosítása a járható út. A nitrit

szennyezés esetében is a megelőzés a legjobb megoldás. Az esetek többségében ez a meglevő

technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését jelenti, azonban esetenként szükség

lehet a kútvíz ammónium tartalmának eltávolítására a vezetékhálózatban, ellenőrizhetetlen

körülmények között bekövetkező nitritképződés megelőzésére.

Szerintem, mindenki érdeklődjön a lakóhelye ivóvízének minőségéről és ha azt jónak mondja a helyi hatóság, akkor ne adjon fölöslegesen ásványvizet a gyerekének, mert bizonyos ásványi anyagok túladagolása szintén káros a kicsiknek. Nem is beszélve az áráról. Ha valaki megteheti, akkor saját víztisztítót is beszerelhet a lakásába, de amennyire én tudom, akkor bizonyos anyagokból hiány alakulhat ki. Én a csapvízre szavazok. Nálunk jó minőségű természetesen szürt a Duna kavicsrétege által. Az összeesküvéselméleteket, meg hagyjuk meg az Amerikaiaknak, ok a jók ebben.

Ki tudja, nem látunk bele a vezetékekbe... Én Bács megyében lakom, a víz szó szerint marja a torkom és ha iszom a hasam is megy tőle. Én inkább megveszem a Szentkirályit 10 hós babámnak, magam sem iszom csapvizet, ha nagyon muszáj.

Valószínűleg nem véletlen hajtogatják az orvosok és a védőnők is, hogy forralni muszáj, de ha lehet, babavíz...

Gondolom a csapvíztől nem lesz maradandó baja, súlyos betegsége, de én inkább nem kisérletezem.

Ahová most kötlözünk, ott 80 méter mély fúrott kút van, az folyik a csapból. Bevizsgáltatom az ANTSZ-el kíváncsi vagyok az eredményre....