Nem féltek 3 gyereket vállalni? Anyagilag ilyen jól álltok?

Nem mernék 3 gyereket vállalni. Hiába jönnek sokan azzal, hogy nem kerül feltétlen többe mint 2 gyerek, ez nem igaz. Ha normálisan akarom nevelni, elindítani később az életbe igenis számít az a plussz egy fő. Persze, ha valakinek csak annyi a lényeg, hogy enni adjon a gyereknek meg legyen rajta valami ruha (amit örököl a nagyobb tesótól vagy kap ismerőstől), úgy tényleg "gazdaságosabb", hisz a nagycsaládosok rengeteg támogatást kapnak. De, ha már kissebb korban szeretném külön órákra járatni a gyereket, sportol valamit, nyáron táborokba megy, később egyetemet fizetek és, ha tehetem még a lakásába is beszállok valamennyivel, akkor már nem mindegy. Én pl. sose tenném egy szobába a gyerekeimet (férjemnél láttam milyen viták voltak idősebb korban, hogy 3-an voltak egy szobában), ragaszkodom hozzá, hogy legyen nappalim és hálóm is, tehát ez minimum 5 szoba. Egy ekkora lakásnak a fenntartása is jóval több mintha megelégszem egy 3 szobás lakással. Ezen kívül én mindig úgy gondolkodtam, hogy mi van, ha egyedül maradok (lehet pesszimista vagyok, de mindenhol előfordulhat a válás, baleset, halál). Vagy mi van, ha én főállású anyaként otthon vagyok, a férjem dolgozik és munkanélkül marad?

És sajnos a pedagógusnak is igazat kell adni, nagyon sok 3 vagy több gyerekes anyuka, aki otthon van egész nap sír a legjobban, hogy ő milyen fáradt stb. És hányszor hallom azt is tőlük, hogy a nagy gyerek már mennyit tud segíteni a kicsi körül, vigyáz rá, ha kell. És ezt gyakran nem önként választja a nagy gyerek, hanem "kényszerítik" rá a szülők. Most mégis ki akarta azt a kis gyereket, a szülő vagy a nagyobb tesó?

Engem le lehet pontozni, de őszintén leírom most a véleményemet. Nekünk lehet, hogy csak egy lesz, bár ha a sors úgy hozza, lehet, hogy kettő. Könnyű azt mondani, hogy a juttatás több sok gyerek esetén. Amíg picik, nem is tűnik fel, hogy anyagilag megterhelő lenne. De ha nagyobbak lesznek, akkor mi lesz? Azt mondom majd a gyereknek, hogy nem tudom megvenni, mert nincs miből, nem mehetsz abba a táborba mert nem tudom kifizetni, nem tudunk állatkertbe menni, nem tudunk kirándulni nem tudunk nyaralni stb.

Én úgy vagyok vele, hogy inkább bevállalok egy gyereket, de próbálom élményekhez juttatni, és boldog gyermekkort adni neki, mert el fogom tudni vinni nyaralni, uszodába, kirándulni, állatkertbe, taníttatni, szakkörre járatni stb. Most mondhatjátok, hogy ezek mind külsőségek, és hogy a szeretet, meg az összetartozás érzése a legfontosabb, igen ez is fontos, de nem csak ez a lényeg. Ha valaki bevállal 3-4 gyereket, az csak jó anyagi háttérrel tegye szerintem mert anélkül csak nélkülözés lenne. Az vajon jó a gyerekeknek?

10.23-as vagyok.

Az utánam következő mindent leírt. Ezért vállatam én is egy gyereket. Illetve még azért is, mert 2 gyereket csak kis korkülönbséggel vállalnék, hogy tényleg együtt nőjjenek fel. És nekem még az is közre játszott (amiért is sokan megfognak kövezni), hogy ha teljesen őszinte akarok lenni nem élveztem az otthon töltött éveket vele. Már 9 éves elmúlt a lányom, de még mindig nem tudok szép emlékkel visszagondolni az első 3 évre (főként az elsőre). Nem tudnám elképzelni, hogy előről kezdjek mindent. Attól nem félek, hogy önző lesz a gyerekem. Az, hogy egy gyerek van, aki mindent megkap nem azt jelenti, hogy elkényeztetett, akaratos és amit kiejt a száján megkapja. Azt a "plussz" pénzt, ami megmarad, hogy ő egyedül van csupa hasznos dologra költöm, azokból jár táborokba, lovagolni stb. Ha meg nem akar később gyereket és ezért nem lesz unokám elfogadom ezt is.

Igen, ez örök vita tárgya lesz:)

minden tiszteletem azoké, akik 3 vagy több gyerkőcöt nevelnek.ők biztos így szerették volna.

én nem szeretnék két gyermeknél többet, mert a mai világban egyre nehezebb.

mindenkinek a saját döntése kell,hogy legyen a gyerekvállalás.

de pedagógusként ,sajnos, sokszor én is tapasztalom,hogy van,aki szüli halomra, de enni meg ruházni nem tudja a gyerekét,aki már reggel 8kor szédeleg az oviban,hogy mikor lesz már tízórai:(és mindig utolsóként viszi el..mert otthon nagyon rosszak együtt...

kérem, akinek nem inge, ne vegye magára...ismerem a másik végletet is, akik mindent megadnak,amit tudnak és tiszteletben ,becsületben nevelik gyermekeiket:)

9.33-as vagyok.

Először is szerintem azok a nagycsaládosok, akik sokat rinyálnak, ahogy itt írták a pedagógusok korábban, egyáltalán nem biztos, hogy tudatosan vállalták be a sok gyereket.

Még mindig ragaszkodok a 3 gyerekhez, de azzal is teljesen egyetértek, hogy aki tudatosan bevállalja a 3 csemetét, ne panaszkodjon. Én szoktam panaszkodni a páromnak, ha van valami bajom, de csak azért, hogy kibeszéljem magamból. Idegennek nem éri meg bármit is mondani, mert rádhúzzák a vizes lepedőt, hogy akkor minek kellett neked 3 gyerek!

Különben előfordulhat, hogy nálunk is, ha nem jönnének egymás után a csemeték, idővel meggondolnám magam. Ezért akarom gyorsan egymás után őket. Már most azon szórakoztunk a párommal, hogy mehetünk majd a nagy miatt minden héten közjegyzőhöz (Romániában lakunk), hogy engedélyezzem, hogy ő a nagyobbal egyedül menjen babaúszásra Debrecenbe, míg én a nagy hasammal a következőt várom.

Én ammondó vagyok, hogy aki akar, és igazán keres, találhat jópofa szórakozásokat olcsón, akár ingyen is. Nálunk pl. nagyon divat a kézművesfoglalkozás, baba-mama kör, családi napok, és ezek mind ingyenesek, a mazsorett- és bábszínész-tábor is viszonylag olcsó