Anyukák! Jár valaki velem hasonló cipőben? Lelki erőre volna már szükségem. Kiönthetem a szívem?

Szia!

Hát az az igazság, h ez pont nem az, amire felkészítenek egy anyát. Arra h rossz is lehet, h néha hagynád a fenébe az egészet, lemennél sétálni egy nagyot, olvasgatni egy jó könyvet, shoppingolni stb. Nyugodj meg, amiről írsz az egy olyan dolog, amivel sokan találkoznak, találkozunk. Amit tehetsz: Tudod, egy 13 hónaposban tutiszázbiztos van olyan, ami melengeti a szívedet, mégha sokszor sírós-hisztis is. Az enyém is kb. ekkora, és ugyan nem hisztis, de akaratos sokszor. De az első lépései pl. Csak néztem, ahogy próbálkozik, majd megzabáltam, ahogy újra és újra megpróbál felállni és ha sikerül neki 2 lépést tenni, büszkén elvigyorodik.Én is vigyorogtam rá, amire gyöngyözően elkezdett kacagni:) Merd ezeket a pillanatokat is megélni VELE! Illetve -ha nagyon nehéz is sokszor- próbálj 856. alkalommal is nyugodt, türelmes lenni, mert a gyerekekben van egy radar már újszülött koruktól, pontosan ráéreznek mindenre, a hangulatodra, a hozzáállásodra. Mondok egy példát, a nagyobbik ygerekem (mert kettő van ám:)) születése után vagy 4 hónappal rettenetesen elkezdett fájni a fogam, szoptattam, úgyhogy akármiylen és akármennyi gyógyszert nem vehettem be rá, 7vége is volt ráadásul. Úgy fájt, h majdnem sírtam. Mondtam neki, h tudom kicsim, h Te mindig azt szereted, ha figyelek Rád, de most nem fog ez menni, tudsz kicsit "nyugodtabb" lenni? Esküszöm, az nap abból állt a napunk, h evett- nézgelődött-aludt, evett-játszadoztunk-aludt. Mintha megértette volna, h most anyut egy kicsit hagyni kell.

De tudok ellenpéldát is. Volt h valami miatt nagyon nyüszis volt, és én nem voltam kellőképp türelmes vele (már nagyobb volt, 2 év körül) . Felemeltem a hangom, mire még jobban-még durcásabban csinálta a hisztit. Ilyenkor muszáj 10ig számolni és higgadtnak maradni, higgadtan beszélni, türelmesen. És hidd el, a gyerek is érzi, gyorsabban befejezi az aktuális hisztijét.

Bocs ha sokat írtam, ezek "csak" a tapasztalataim!

Nehéz helyzet én nem voltam kop kop benne a lányommal. Viszont amit én tettem, hogy simulékony legyen a napi rendünk, hogy kiskorától kezdve voltak szabályok. Ezeket fokozatosan növeltem és számon is kértem tőle. A lefektetés és a reggeli felkelés mindig fixek voltam az elején, hogy tudjon alkalmazkodni. Szép lassan kialakítottuk a napi rendünket. Másik merd őt is bevonni a "munkába. Foga a zacskót hozza a műanyag edényeket stb. Én így csinálok sok házimunkát, hogy ő segítségezik nekem. Igaz sokkal lassabb de nem tudok mást kitalálni. Nekem is kell néha pihennem és kikapcsolódnom hiszen suliba is járok. (tanfolyamra). Találd meg az apró örömöket a kisfiadban. Amikor huncutkodik. Mert biztos vagyok benne ha non stop a kezedben is van azért megteszi, ha jár és még több távot tesz meg stb.

Az élet apró boldogságokkal van kikövezve amit meg kel találnia az embernek és ezekből lesznek a NAGY dolgok. Legalább is számomra. Nagyon nagy dolog ritkán történik. Most a nagy boldogságom, hogy jön a kis tesója a lányomnak. Próbáljátok közösen felfedezni a világot. Sétáljatok sarazzatok, gyűjtsetek faleveleket termést bár most az nem nagyon van. A lányom hihetetlenül élvezte és mind a mai napig nagy élmény volt. Vidd őt olyan új helyre ami neki való és élvezheti. Játszóház és társai. Olyan sok minden van amit ha közösen csináltok boldogok lehettek. Lehet ez most úgy gondolod, hogy fölöslegesen írtam de tényleg az apró örömöket találjátok meg közösen és annak örüljetek együtt. Nagy élmény számomra az volt amikor a lányommal azt néztük, hogy a galambok hogyan fürdenek a pocsolyában. :)

Sétáljatok nagyokat, jó vastagon öltözzetek fel (Te is, sapka sál, harisnya:) és menjetek akár 2-3 órát is! Ha már totyog, vedd ki a babakocsiból, hadd mászkáljon, nem baj, ha elesik, ezért szeretem a telet, mert a vastag ruha felfogja az ütést!

Nézzél programokat, elég sok ingyenes, vagy néhány száz forintos foglalkozások vannak, én mindig ezt csinálom, ha már nem bírok velük. És nekem is nagyon jót tesz! Vegyél neki kis motort, lassan arra is rá fog kapni, imádni fogja :)

Hirtelen ennyi jutott eszembe, nekem ezek beválnak

Hú, egy pillanatig azt hittem, én írtam ki a kérdést, annyira hasonló a helyzetünk!

"Idáig soha nem volt még 'könnyű' nekünk semmi vele.

Veszélyeztetett terhes voltam,koraszüléssel,sürgősségi császárral végződött.

5 hós korig se éjjelünk,se nappalunk mert nagyon hasfájós volt." Igen, igen, pontosan így! 28 hétre született, 10 hetesen hoztuk haza a kórházból. És akkor kezdődött az őrület! Nem ettem, nem aludtam, és utáltam magam azért, hogy vissza vágytam a régi életünkbe! :(((( Tudom, mit érzel!

Most 23 hónapos a fiam, és egy tünemény. Nem, nem lett angyali jó kisfiú, de hozzá edződtünk, és ő is sokat változott. 1 éves koráig úgy éreztem, nem kellett volna belevágni...Leírom, bár nem vagyok büszke rá, de hátha segítek ezzel neked! Majd lepontoznak legfeljebb... :)

1 éves korától másfél éves koráig kb, azt vártam, mikor megy már óvodába a kis drágám, hogy legalább egyetlen egyszer ehessek egy jóízűt, nélküle. (csontsoványra fogytam, és rettenetesen megőszültem, szóval fizikai tünetei is lettek a hosszantartó lelki, idegi nyomásnak). Másfél éves kora körül kezdett változni ő is, és a helyzet vele együtt. Amikor azt mondta: "Anucika", és rohant felém. Amikor bohóckodtam neki és már önfeledten kacagott. Sokszor kicsordult a könnyem az örömtől, hogy ezt is megértük, hogy ilyen is létezik!! Lassan lassan gyógyul a lelkem. :))) Nagyon szeretem, mindig is szerettem. De tudod, az ember lélekből és testből is van, és ennek vannak következményei. HA folyton visszautasítják (látszólag!) a szeretetedet, megkeseredsz. Ha nem tudod magad kialudni, ha nem eszel rendesen és nyugodtan, akkor elfáradsz, és teljesen természetes reakciók következnek: fásultság, depresszió, életuntság, szabadulni vágyás az adott helyzetből, ez ösztön! Ne okold magad! És hidd el nekem, hogy az elvetett mag egyszer ki fog kelni! A sok küszködésed nem haszontalan! Te csak legyél kedves vele, és lehetsz olykor bosszús is, hiszen emberből vagy! Szeresd továbbra is, ahogyan eddig, még pár hónap és látni fogod a ragaszkodását, és rájössz majd, hogy megérte!!