Mindenki csalódott aki nem tudja természetes úton világra hozni a babáját?

Szia. Ne foglalkozz ilyen butaságokkal. Te emlékszel a születésedre? Ugyan milyen baja származhatna belőle? Megpróbáltad és nem jött össze. Mással is előfordult már. Most már csak azzal foglalkozz, hogy van egy gyönyörű és egészséges babád. Neveld őt szeretettel és minden rendben lesz.

űdv, 33 hetes kismama

Szia! Én is császárral születtem, anyukám is hosszú órákig vajúdott... Én nem emlékszem a születésemre, és teljesen jól érzem magam! Nem kell elkeseredni ez miatt!

Minden rendben lesz a babáddal!!!

Ugyanmár!

Nem tehetsz róla! Akkor miért bánt? Mindent megtettél, nem sikerült. Én hiszek abban, hogy a születésünk kihat egész életünkre, de ezt nem úgy kell érteni, hogy ha nem megy természetesen, akkor véglek el van rontva. A babád tudja, érzi, hogy mindent megpróbáltál. Ha 17 óra után sem ment természetesen, akkor valószínűleg az életét mentették meg, vagy a keringését, esetleg az agya vérellátását azzal, hogy más utat választottak. Elhiszed, hogy azt is érzi, hogy nem hagytad, hogy baja essen? Akkor ott, abban a helyzetben ezzel többet tettél érte, mintha tovább ragaszkodtál volna a természetes szüléshez. Ez is kihat rá. Hogy volt bátorságod máshogy dönteni, kettőtök érdekében. Szüksége van Rád, szeresd nagyon , ez a legfontosabb a számára. És tudat alatt tudja azt is, hogy már akkor szeretted.

Örülj neki, hogy van Neked és add át Neki ezt az örömöt!

Szia!

Engem is meg kellett császározni a második gyerekemmel.

Azért én nem magasztalnám a műtétet az egekig,és azt sem tartom normálisnak,hogy választani lehet,mint szülési módot.

Oda kellene visszahelyezni,ahol a helye kellene hogy legyen,amire feltalálták,mert valóban nagyszerű találmány,a baba,és a mama élete egészsége megmentésére.És ennyi,kívánságra nem szabadna alkalmazni.

Nekem is csalódás volt,főleg egy csodás természetes szülés után.De szerintem se rágódj rajta,mert nem tehetsz róla.Akkor kellene lelkiismeretfurdalást érezned,ha kényelemből,vagy hisztiből választod.Mert az igenis elítélendő.Egy anyának elsősorban a gyerekére kell gondolnia,utána magára,és nekik a természetes születés a lehető legjobb,ha nem adódik komplikáció,és persze nekünk is,csak sokan a fájdalomtól való félelem miatt inkább császároztatnak.Egyébként,ami a legfontosabb a szülés alatt,azt megcsináltad,mert a vajúdás nagyon is fontos.

Az alatt termelődnek azok a hormonok,amik a kinti élethez szükségesek.Én is kértem,hogy vajúdhassak vele,de 6 óra után sajnos ki kellett venni,mert rosszul volt a drágám.

Most már csak 4hetem van szülésig,és nagyon bízok a normál szülésben,hogy nem lesz semmi baj.Ha mégis,akkor is megteszem ami rajtam múlik,mindenképpen végigcsinálom a vajúdást,amíg csak lehet.De a császárt semmiképp nem választanám,csakis végső esetben,ha valamelyikünk miatt muszáj.Nyugodj meg,te is megtettél mindent,szülhetsz még spontán is,a babádnak meg a legfontosabb,hogy szereted.

Boldog babázást,üdv

Az 5. válaszolónak azt üzenem,hogy szálljon magába,de sürgősen.

Nemcsak a szülésről,de arról sincs fogalma,hogy miket beszél.