Három honapos babának piskota, szerintetek?

3 honapos a babám, tápszeres. Sokszor anyosom vigyáz rá, mert pont egy épitkezés közepén vagyunk, és nem tudom most másra hagyni ha éppen futni kell valamiért.

Tegnap sutöttem anyoséknál piskotát, ami a konyhaasztalon maradt miközben kiléptem az étkezőbe egy tálért, és mire visszamentem, anyos rakott belőle a gyerek szájába.

Majdnem elájultam.

Amikor szoltam neki, hogy nem kéne, az volt a válasz, hogy ennyitől semmi baja nem lesz. Hát, köszönöm szépen.

Hozzáteszem, 1 honapos volt a Törpe, amikor tejszinhabot kent a szájába, de már a cumiját is tunkolta dinnyelébe, meg gyumölcssaláta levébe (ami mézes volt), és ugy adta vissza a gyereknek, és azon röhögött, hogy milyen fintorokat vág. De ezeket a dolgokat mindig csak utolag tudtam meg.

Szerintetek normális...?

Egyáltalán hogy jön ahhoz, hogy a tudtom nélkul bármit adjon a gyereknek. Állandoan nyaggat, hogy mikor kezdek el más kaját is adni a picinek, mert szerinte ennyi idősen már más izeket is éreznie kellene, mint a tápszer. Mert az ő fia ilyenkor már ezt meg azt evett...

Totál kész vagyok tőle.

Legközelebb ha náluk leszunk, majd elbeszélgetek vele, aztán lesz ami lesz.

Ja, de már milliomegyszer elmondtam neki, hogy tejes meg tojásos kaját 1 éves koráig nem akarok neki adni, erre közli, hogy az ő fia bizony madártejet evett már ilyenkor. Lesz...om, hogy az ö fia mit csinált, meg mit nem, ez a pici az enyém, én vagyok az anyja, majd én eldöntöm, hogy mikor mit akarok neki adni.

Szerintetk ezt hogy lehet indulatok nélkul megbeszélni?