Tanácsot kérnék mit csináljak anyóssal és, a babámmal?
3 hetes piciről van szó.Most történt a napokban, hogy jött hozzánk egy estére de nekem aznap mellgyulladásom lett ami miatt 39 felett volt 1 napig a lázam folyamatosan. Ő egész nap babusgatta,ő pelenkázta,szopi után büfiztette ,ő fürdette. A párom hatására hagytam ,mivel fogadjam el a segítséget mert én nagyon rosszul voltam már 39.6 lázzal és egy napja már nem aludtam ,mert a lázam nem ment le 20 percre sem. Közben anyós jött az okosságaival , meg ,hogy ne szoptassam hanem fejjem le a tejet és majd ő megeteti.Meg milyen dolog ,hogy cicizés után teszem tisztába a picit. Míg a dokinál voltam nem tette tisztába azért se ,hogy be tudjon szólni. A pelus persze teljesen teli volt, nem is tudom ,hogy nem érezte. Másnap már alig bírtam idegileg, a betegség a babám "távolléte" és anyós is fusztrált. Másnpa még itt maradt, akkor is ez ment,majd este már fürdésnél összevesztem a párommal ,mert arra ébredtem fel,hogy a gyereket felkeltették ,mert fürdés van. Mire én lettem lehurrogva,hogy anyós jót akar,csak nekem akar jót,meg ha valamit mond azt fogadjam meg mert biztos jót mond. Hát elszakadt a cérna én kiborultam ,egészen addig minden simán ment, több gyerek nőtt fel mellettem és láttam el őket ,tanultam is és a védőnő szerint is nagyon jól látom el az első szülött gyermekemet. De abban a pillanatban azt éreztem én vagyok a rossz feleség, anya.Pedig én vagyok itthon minden nap egyedül a picivel a kutyával, teljesen jól kialakított napirendünk volt és minden a legnagyobb rendben ment eddig,De ez a két nap alatt teljesen felborult a lelki harmóniám, a napi rutin,a napirend minden.
Majd mikor elment anyós,megint felborult minden: a baba egyfolytában sír, vagy szopizni akar vagy csak kézben lenni. A kiságyában nem alszik el, ha beleteszem felébred. A tejem mennyisége csökkent, nem tudom a gyulladástól , a láztól a gyógyszerektől a stresztől vagy több minden miatt , ezáltal azt hiszem a babám talán nem is lakik jól. Már a kimerülés határán vagyok , lelkileg még mindig rosszul.
Segítsetek mit csinálhatok a babámmal , a tejjel,hogy visszaálljon és hogy mondjam meg anyósnak szépen,hogy én vagyok a gyerek anyja és nem engedem többször ,hogy bezavarjon a napirendbe az életünkbe és főleg nem vagyok kiváncsi az "okosságaira". Nem akarok sértődést ,főleg a párom miatt ,és fogalmam nincs ,hogy kell egy anyóssal! úgy közölni a dolgokat ,hogy ne én legyen az önző menye.
Bocsi ha kicsit szétszórtan írtam de a picim most is fel fel sír.
Örülj, hogy segített az anyósod, ezek nem olyan nagy dolgok, ami miatt ennyire pipásnak kéne lenned.
Ez a fajta segítségért hálás lehetnél.
És az, hogy akkor volt napirended, most meg más lett ez nem is biztos, hogy attól van, a picik változnak, mindig alakul a napirend, ami tegnap jó volt, ma már nem biztos.
Szerintem higgadj le, és majd más szemmel látod a helyzetet.
ha nem akarod anyóst, akkor beszélj vele, már most, az elején úgy kell szoktatni, ahogy később megfelelő lesz.
Mindig is önző menye maradsz ha anyós így gondolja. A legrosszabb az egészben az,hogy drága férjed nem mellétek az új családja mellé állt hanem anyuka oldalra.
elsősorban most az a legfontosabb,hogy újra ráhangolódjatok egymásra a kcisvel. nézz rá és feletjs el mnidnet. legyn ö a legfontosabb és cisnálj úgym indnet mint korábban. Ha megnyugszol és nem szól senki be akkor a tejed is és te is és a baba is rendbe jöttök adj időt.
Sajnos tudom milyen ez... két nap kártételeit 3 hét alatt tudtam helyre rakni anno én is.
Nem tudom olvastad e második,hogy nekem nem kellett volna segítség most se kell!! a párom miatt fogadtam el, mert ha nem teszem akkor abból sértődés lett volna számára és akkor a szemébe én vagyok a rossz. Ezt próbáltam elkerülni. Én teljesen jól el láttam eddig is a picit a háztartást és mindent! Szeretek a saját lábamon állni!
A probléma ,hogy nem szeretek embereket megbántani ,viszont ha betelik a pohár akkor tutira ez lesz a vége ,mert ugye akkor már indulatból beszélek ,cselekszem. Ezt szeretném elkerülni.
39 fokos lázzal nem lehet egy picit ellátni! Megszédülsz, megbotlasz, a picit elejted, elestek, meg is van a baj!
Igaza van az az Anyósnak, megetette volna cumisüvegből, mert 1 órán át míg szopizik a baba mém egyszerű betegen fogni!
Abban is igaza van, hogy evés után nem szabad pelenkázni, mert bukik a baba, vissza jön a tej! A tej mennyisége nem biztos hogy csökkent, a baba nő, egyre többet szopizna, és lehet nincs annyi tejed amennyi neki kellene! A pici eddig pici volt, evett aludt, most már jön Az a korszak, hogy nem alszik ha leteszed, sír nem tudni miért, hasfájás... ami nem az anyós hibája, életkori sajátosság!
inkább köszönd meg a segítséget, mint hogy még neked áll feljebb!
Végre valaki aki hasonlót átélt. Nem engedtem abból ,hogy szoptassam ,csak egész nap kaptam ,hogy lehet nem is lehet szoptatnom,főleg a gyógyszer mellett. De arra nem gondolt,hogy amit lefejek az ugyan az amit szopizik, szóval mindegy ,hogy adjuk be neki. Csak neki nem mindegy ,mert neki jó lett volna ha ő eteti. Egyik gyerekét se tudta szoptatni, gondolom így olyasmi érzést élhetett volna megint át mint anno a gyerekeivel, csak abba nem gondol ,hogy az unokája rovására tette volna.A doktort is meg akarta kérdőjelezni amikor mondtam,hogy sűrűbben kell cicire tenni és a gyógyszerek semmi bajt nem okoznak neki. Nagyon erőszakos volt,már majdnem sírtam,mert az utolsó pillanatban kaptam kézhez a cicit,mert tömte a szájába a cumit ,hogy nyugodjon meg.
Írtam ,hogy a párom miatt nem akarom megbántani. Anno 2-szer is különmentünk a párommal anyósom miatt.Egyszer azért mert terhes lettem és a párom fejét telibeszélte ,hogy el kell vetetnem, pedig addig akarta párom előtte,terveztük. A végén a sok idegeskedés hatására talán elvetéltem. Majd még mindig ő volt az első helyen én meg utána valahol. A szünet bebizonyította ,hogy én kerültem első helyre. De mégsem érzem azt ,hogy kiállna mellettem vagy megvédene, vagy csak ő állna a sarkára,hogy megmondja a mi családunk, a mi gyerekünk a mi életünk. Amikor terhes lettem akkor békültünk ki és akkor jött a nagy családi idil, még az esküvőt is megszervezte pedig nem úgy terveztem, de akkor is engedtem a párom miatt. Majd szülés után itt akart lenni 2 hétig, és a párom csak akkor beszélt vele amikor mondtam, ha ő nem akkor majd én megmondom ,hogy 2 hétig senkit sem akarok látni,főleg nem ,hogy itt legyen egész nap.
Mire eljutottam ideáig (leírtam) nem is tudom miért nem nyitom ki a szám, anyósom nem akarom megbántani vagy a párom,vagy egyiket se, vagy csak gyáva vagyok, teljesen összezavarodtam.
A napirend olyan ,hogy reggel megvan a rituálé,hogy alsórész lemosás,átöltözés,arcmosás,kajcsi alvás. Majd én kitakarítok. Majd ahogy a pici akarja,szopi alvás stb, de délután közös pihenés, majd séta a kutyával, utána megint evés.....,valamikor 9 körül alvásból felébredve pancsi , evés ,alvás. Eddig mindig tudtunk elég időt együtt tölteni, de mindent meg is tudtam mellette csinálni míg a szobájában aludt. De most 2 napja semmire sincs időm,mert mindig mellettem lenne, és cicizne.
Próbálok lenyugodni, de nem sikerül amíg nem találok megoldást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!