Hogy bírtok a babátokkal egy éves kor után?

Szerintem a türelem az első. Kisfiam 16 hónapos. Vannak dolgok,amiket következetesen nem engedek neki és elmagyarázom miért nem? De azért általában hagyom had fedezze fel a világot és benne magát. Ha esik hát esik, azt is meg kell tanulnia. Nálunk még egy éves sem volt,a mikor megtanítottam lépcsőre mászni, ágyról, hogyan leszállni és mostmár biztonsággal elevickél. Persze lépcsőn tilos egyedül közlekedni. A félszemem mindig rajta és ez szerintem még sokáig így is marad. Sok minden függ a gyerek temperamentumától is. Én is tatottam attól, hogy Úristen, mi lesz ha elindul, rohangálhatok utána..de nem így van, mert nem rohangálok utána ;´), hívom, hogy jöjjön és jön is, ha meg nagy a csend, megyek utána. Próbálom "önállóságra" nevelni és nem állandóan a fenekében lenni, nem állandóan tiltani, tiltani és a sok nemnemnemnem-től szerintem már csak azért is csinálja. ha valamit nem engedek neki, persze határozottan NEM-et mondok de van úgy, hogy elterelem a figyelmét és egy másik dolgot mutatok neki. Szerintem jól csinálod! Ja, ha kiröhög próbálj nem röhögni..nehéz!

A nagyobbik lányommal 2 éves koráig nem volt semmilyen fegyelmezési probléma, simán szótfogadott. Persze ez sem óvott meg a balesetektől (ő pl. az ágyról esett le), szintén örökmozgó. Ha létrára kellett másznom, vagy egyéb veszélyes dolgot csinálni, akkor beültettem az etetőszékből és neki az úgy jó volt, hogy onnan nézhetett. Ebben a korban még simán elfogadják a tiltást, úgyhogy légy következetes, mert 3 éves kor után kezdődik majd az igazi hiszti-korszak, addig kell megtanulnia, hogy van amit nem szabad.