3 napos babának adjak babavizet vagy teát?

Szerintem nem kell!

Most nincs a rettentő kánikula sem!

Ha igény szerint szoptatod, azaz akkor teszed mellre, amikor csak és ahányszor kéri, akkor nem kell semmi az anyatejen kívül. Az anyatej szoptatáskor először ürülő része ugyanis vizes, híg, szomjoltó hatású, csak a szoptatás vége felé lesz sűrű, laktató, a hátsó tej. Ha hagyod, hogy a kicsi kiürítse a melled, akár mindkettőt, akkor biztosan elég folyadékhoz jut.

Ezen kívül ha izgulsz, akkor figyeld a kutacsát, ha nincs beesve, akkor minden oké a folyadékbevitellel, és ha megvan a napi minimum hat pisis pelus, akkor is oké minden:).

4. "A sárga babát teáztatni kell

Egyik állítás sem igaz!

A születés után a magzati vörösvértestek szétesnek. A bennük lévő hemoglobin egyik lebontási terméke a bilirubin, amely a csecsemő véráramában albuminhoz kötődik, és a májba szállítódik. Itt egy másik molekulához kötődik, majd az epeutakon keresztül a baba beleibe kerül, ahonnan a széklettel távozik. A belekből a bilirubin egy része ismét visszaszívódik a csecsemő véráramába.

Minél gyakoribb és nagyobb mennyiségű széklete van az újszülöttnek, annál hatékonyabb a bilirubin eltávolítása a szervezetéből.

Az újszülöttek több mint felénél ún. élettani sárgaság alakul ki az első élethéten. Az élettani sárgaságot az okozza, hogy a bilirubinszint megemelkedik a vérben, és a fölösleg lerakódik a bőrben, az izmokban és a nyálkahártyákban.

Az elmúlt években néhány tanulmány azt mutatta ki, hogy a szoptatott babáknál gyakrabban fordul elő a sárgaság, és ezt az anyatejben lévő valamely összetevőnek tulajdonították. Ezek a kutatók azonban elmulasztották a szoptatás részleteit megvizsgálni, pl. hogy a szülés után mennyi idővel kerültek először mellre ezek a babák, milyen gyakran és milyen hosszan szoptak, és kaptak-e vizet vagy teát. Azokban a tanulmányokban, ahol a szoptatás optimális körülmények közöt zajlott - azaz az újszülött születése után egy órán belül mellre került, az anyával közös szobában helyezték el, korlátozás nélkül, igény szerint szopizhatott 24 óra alatt legalább 10 alkalommal, kiegészítést nem kapott - ott a szoptatott babák bilirubin szintje normális volt.

A kutatók azt találták, hogy a harmadik és negyedik napon mért bilirubin szint közvetlen összefüggésben volt azzal, hogy a baba hányszor szopott az első napokban. A kolosztrum természetes hashajtó, és - amint azt már említettük - a bilirubin a széklettel távozik a szervezetből. Ha az első napokban az újszülött nem kap elég kolosztrumot, a mekónium nem távozik elég gyorsan a beleiből, így a benne lévő bilirubin visszaszívódik a baba vérébe, ami emelkedett bilirubinszinthez vezet.

Az anya tejtermelése szintén összefügg az etetések számával. Azok a babák, akik 7-11 alkalommal szopiztak az első napon, 86%-kal több tejhez jutottak a második napon, mint azok, akik az első napon csak hatszor vagy annál kevesebbszer kerültek mellre. Természetesen, minél többet szopik a baba, annál több széklete van, és annál gyorsabban ürül ki a bilirubin a szervezetéből.

A teáztatási gyakorlatot az a tévhit alakította ki, hogy a sárgaságot okozó epefestéket a sok folyadék “kimossa” a baba szervezetéből. A kutatók viszont úgy találták, hogy a cukros vizet vagy teát kapó sárga újszülöttek bilirubinszintje magasabb volt, és több szoptatási nehézséggel küzdöttek a negyedik napon, mint azok, akik nem kaptak pótlást. A cukros víz vagy a tea a már kialakult hyeprbilirubinaemiát sem csökkentette, ami nem is meglepő, hiszen a bilirubin a széklettel ürül, nem a vizelettel. Azon babák számára, akik az első három napon sok vizet vagy teát kaptak, kevesebb anyatej állt rendelkezésre a negyedik napon, mint azoknak, akik nem kaptak pótlást, és bilirubin szintjük is magasabb volt.

Összefoglalva: A korai, gyakori szoptatás és a pótlás elkerülése egyrészt segíti a megfelelő tejtermelés megalapozását, másrészt a bőséges székletürítés serkentésével hozzájárul a bilirubin hatékony eltávolításhoz a szervezetből, és így a sárgaság csökkentéséhez.

Természetesen ahhoz, hogy a babák az első napokban hatékonyan szopizzanak, nagyon fontos az édesanyákat megtanítani a helyes mellrehelyezésre!

Az első hét után is fennálló vagy fokozódó sárgaságot korábban késői vagy anyatejes sárgaságnak nevezték, és úgy gondolták, hogy az élettani sárgaságtól különböző, kóros jelenségről van szó. Mára azonban kiderült, hogy ez az állapot a szoptatott babák mintegy egyharmadát érinti, és kezdik a fiziológiás sárgaság normális elhúzódásaként kezelni. Az emelkedett bilirubinszint akár a baba 2-3 hónapos koráig is fennállhat, és a legtöbb esetben beavatkozás nélkül, magától rendeződik. A legtöbb esetben szükségtelen a szoptatás felfüggesztése, hacsak a bilirubinszint nem extrém magas vagy nem mutat emelkedő tendenciát. Elhúzódó sárgaság esetén szükség lehet néhány vizsgálat elvégzésére a kóros állapotok kizárására. A gyakori, hatékony szopás az első napokban segíti a felesleges bilirubin nagy részének kiürítését, így kevéssé lesz valószínű, hogy elhúzódó sárgaság alakul ki a babánál."

idézet az LLL honlapjáról

Ne haragudj, szeretem az állításaimat alátámasztani, ha ez Neked nem szokásod, ne engem piszkálj, kérlek.

Elnézést, Kedves Kérdező az OFF- ért!