Jár/járt bölcsibe a babád?

2 évesen kezdte. A pénz miatt adtam be. A első fél év nagyon nehéz volt. 1 hét bölcsi után 1 hét betegség következett. Ez fél éven keresztül. Nagyon nehezen szokott be. 2 hónapig nem aludt csak ült az ágyán és sírdogált, várt. Fél évig minden reggel sírva hagytam ott. Talán a 3. hónaptól már sírdogált annyit nappal, de előtte sokat. A szívem szakadt meg érte, de a Gyesből éhen haltunk volna. Utána nyáron itthon voltunk 8 hetet, és mintha mindég bölcsis lett volna. Örömmel ment, csak azt kérdezte meg, hogy ugye anya jössz értem, és ment a dolgára. Onnantól nem volt sírás. Beszéltem erről egy gyerekpszichológussal is. Azt mondta, hogy azért szokott be annyira nehezen mert még nem érett meg az elválásra 2 évesen. 2,5 évesen pedig már képes volt elválni tőlem, és élvezte a gyermek társaságot.

17 hónapos volt, amikr először mentünk bölcsibe, akkor heti 2 délelőttöt. Később 2 éves korátol 3 délelőttöt, majd 2,5 évesen a kistesó érkezésekor 4 délelőttöt. Ez az ovikezdésig így is maradt. Szóval mi nem voltunk "igazi" bölcsisek, mert csak fél naposak voltunk, de azt gondolom nagyon jót tett Neki. Először mikor megszületett azt gondoltam én nem adom bölcsibe, de aztán ahogy nőtt, látszott rajta nagyon igényli a gyerektársaságot így találtam ezt a kötes megoldást -félnapos bölcsi. A fiam nagyon szeretett odajárni mindig talált magának játszpajtást akkor is ha a barátai épp nem voltak ott. Szóval én nem bántam meg. Nyílván nagyon sok múlik a nevelőkön is, és azon milyen lehetőségeitek vannak.

Én még csak a nagy lányomról tudok véleményt írni, aki már 20 éves. Ő 2 évesen kezdte a bölcsit. Nagyon szerette, soha nem sírt. Lehet ennek köszönhetően könnyen beilleszkedett minden társaságba, oviba, iskolába.

Nem jártak a gyerekeim bölcsibe.

Kedves kérdező! Szerintem is inkább Neked lesz rossz :) Ilyen korban a gyerekek nagyon szeretik ám, mert van társaság és épp ennyi idősen csak az anya már kevés neki játék szempontjából. Te meg túl leszel rajt ne aggódj :) A muszáj nagy úr :(