Miért nem néz a szemünkbe a babánk?

semmi baj, ő még nagyon picike

kb 1 hós korában jön el az ideje, hogy rövid ideig követni tudjon tárgyakat, személyeket

6 hetes korában kezd el többet nézelődni, akkor már sokszor keresi a szemkontaktust és örül az ismerős arcoknak

Az én unokahúgom állandóan a villanyt nézte,még 1 hónaposan is!

Ne ijedj meg,a babák ilyenkor még csak 25 cm-re látnak,tovább nem!Később majd rád néz a szép szemeivel! :)

NEm, nem lát renedesen, mert még csak 1 hetes:-)

Érett újszülöttek olykor már egyhetesen, néhány naposan is visszamosolyognak, ami azt sejteti, többet látnak puszta mozgásnál vagy homályos körvonalaknál.

Legélesebben akkor látnak, ha a nézendő dolog 20-25 cm-re van tőlük. Az biztos, hogy meg tudnak különböztetni hátteret és közeli alakokat. Az éles kontúrú látnivalókat szívesebben nézik, mint az alaktalan, homályos dolgokat. Kezdetben azonban a babák a feje tetejére állítva látják a világot, pontosan úgy, ahogy a retinára esik a kép. Aztán a tapasztalatok, többek között a gravitáció irányából adódóak, és még számos momentum megtanítja őket arra, hogy érdemes a képet magukban automatikusan megfordítani.

Az első néhány hétben egyre többet tartja nyitva a szemét, a szórt, tompa világítást jobban kedveli, az éles fények láthatóan zavarják.

A 6 hetes baba alaposan szemügyre veszi környezetét, de nem igen követi tekintetével a mozgó tárgyakat, arcokat. A hirtelen felvillanó fény, mint amilyen a fényképezőgép vakuja is, láthatólag zavarja. Felkeltik a figyelmét csillogó, fényes vagy világító tárgyak. Ha valamit meg akar nézni, nemcsak tekintetét irányítja oda, hanem egész fejecskéjét fordítja.

A kéthónapos csecsemő szemével már követi a fényt, rövid időre a tárgyakat is alaposan megnézi vagy utánuk néz. Különösen jól megfigyelhető ez, ha valami leesik. Szemeit egyre inkább mozgatja a fejétől függetlenül is, így már jól tudja követni a mozgó embereket, arcokat tárgyakat, figyeli a mozgó szájat. Kedveli a világos, élénk színeket.

3 hónapos kor táján már biztosan ránéz a szüleire, ha beszélnek hozzá, nevén szólítják.

Valószínű, hogy ilyen tájban kezd kialakulni a kétszemes látás, aminek első lépéseként a két szemével egyidejűleg látott képeket megfelelteti egymásnak, egymásra fekteti.

3-4 hónaposan már hosszasan nézegeti a kezét, majd 4-5 hónaposan figyelme, nézegetése távolabbi környezetére is kiterjed.

4 hónapos és másfél éves kor között folyamatosan zajlik a makuláris érés, azaz, amikor sárgafolton belül is kiépülnek a megfelelő sejtközötti kapcsolatok, a sejtek logikus együttműködése, mely lehetővé teszi a pontos alak- és formafelismerést.

Az 5-6 hónapos baba, ha felültetik, hosszú perceken át elnézegeti közvetlen (kb. 2 méteres körzeten belüli) környezetét, játékait, saját testrészeit, és megkeresi a szemével a tőle távolabb eső dolgokat is, néha utána nyúl olyasminek is, amit már nem tud elérni. Ebben az időben már sokat lehet vele beszélgetni, s ha nem is válaszol, érdeklődéssel nézeget nagy színes, foltos ábrákat, hallgatja a hozzá fűződő magyarázatokat. A vele való személyes beszélgetés varázsát adja számára, hogy közben nyugodtan fürkészheti a vele szemben lévő arcot, ami egyébként is az egyik legérdekfeszítőbb látvány, igazi kulcsinger felnőttnek és gyereknek egyaránt.

Nem csak a látásélesség fejlődik folyamatosan; két szemét is egyre jobban tudja együtt használni. Egyéves koráig néha úgy tűnhet, kancsalít, de ez többnyire látszólagos, ami adódhat abból, hogy a kisgyerekek arckoponyájában a szemek távolabb esnek egymástól. Ha közeli tárgyakat vizsgál, ez még feltűnőbb, de ilyenkor a felnőttek szeme sem viselkedik másként.

Hat-tizenkét hónapos korban alakul ki a fúzió, vagyis amikor a két szemmel látott tárgyak képét nem csupán egymásra fekteti, hanem az agykérgi tevékenység következtében valóban egy képpé is formálja, összeolvasztja a két szemmel látottakat. Ez feltétele a térlátás kialakulásának is.

A térbeli távolságok, méretek érzékelése 9 hónapos kor körül már tetten érhető. Látásának fejlődésére lehet következtetni abból is, hogy egyéves kor körül megkülönböztetett figyelmet szentel az apró tárgyaknak, szívesen elbabrál velük.

A térlátás egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan fejlődik és tökéletesedik. Alapja az hogy a két szemünkkel két különböző szögből látjuk a tárgyakat. Az agy megtanulja ennek az érzékelését, tudja, hogy a retinán keletkező kétféle kép, a valóságban hogyan jelent egy tárgyat. Megfelelteti egymásnak a jobb és bal oldali retina megfelelő pontjait.

Bizonyos térlátásra, térérzékelésre akkor is van lehetőség, ha az ember egy szemmel kénytelen nézni. Ilyenkor ugyanazon retina pontjai is lehetnek viszonyítási pontok.

Három éves korra a látás már begyakorlott alapvető funkcióvá válik, hiszen a gyerek megfigyel és utánoz, firkálni, rajzolni kezd, a képeskönyv ábrái alapján már maga is költ meséket. A látóképesség teljes fejlettsége körülbelül 6-7 éves korra alakul ki.