Rossz anya vagyok!? [Bőv. Lent! ]
Minap nagyon elgondolkoztam azon, hogy én melyik szülői táborhoz tartozom. Valójában mindig is úgy gondoltam, hogy nincs rossz szülő, mert mindegyik a maga módján jó.
Viszont ha magamra gondolok, akkor igen csak elborzongok.
A lányom lassan egy éves lesz, számomra egy tünemény, bármit megtennék érte. Képes vagyok számára bármit megvenni, bármilyen játéküzletet felvásárolni. Ő viszont képes egy sima egyszerű dobozzal eljátszani. Ezzel nincs is gond, mivel tudom (rájöttem már), hogy a legegyszerűbb játékok a gyerekeknek a legjobbak. Kicsit néha csalódott vagyok, leginkább magamon, hogy a lányom nem szereti a sütifaló bödönt vagy a zenélő csigáját.
Imádja a keménykötésű könyveket, de ha leülök vele nézegetni vagy mondom neki, hogy mi micsoda, akkor inkább megfogja és dobálja a könyvet. Nem értem miért .. állítólag a gyerekek szavakból, beszédből tanulnak. Nem tudom, miért nem tetszik ez neki.
Járok vele babázókba (könyvtárak) és természetesen mindennap játszótérre, hogy a gyerekek különböző viselkedési formuláját elsajátítsa. Ilyenkor én is "tanulok" azért 1-2 dolgot.
Próbálom úgy nevelni a lányomat, hogy tiszteletbe tartson másokat is. Tudom, hogy ez neki semmit nem jelent még, de értenie kell, hogy 1 óra hintázás után, azért mások is szeretnének odajutni. Ma pont rám is szólt egy anyuka (ismerősöm), hogy miért nem hagyom, hogy hintázzon, majd várnak tovább még. Tudni kell a lányomról, hogy ő egész nap képes hintázni, de én ezt nem díjazom. Másoké is a játszótér, nem csak az övé/miénk.
Mivel rengeteg anyuka van a környezetembe és nagyon sokkal jóba vagyok, így sokszor dicsekednek nekem azzal, hogy a gyermekük mit csinál. Mindig mosolygok és mondom, hogy milyen ügyes. Nekem viszont nincs dicsekedni valóm.
A lányom nem eszik darabosat, nem fogja meg az innivalóját (nekem kell tartanom), nem jár még egyedül, nem jár a szája egész nap, nem mond szavakat, alig pápázik, puszit se küld, stb..
Szóval, most jöttem rá, hogy egy pocsék anya vagyok. Próbálom neki megtanítani ezeket, de rám se hederít.. Jó múltkor is 4 órán keresztül mutogattam neki a pápát, meg is csinálta. Pár napig szépen ment neki, de most már egyáltalán nem is hajlandó próbálkozni vele.
Ő ilyen megfigyelő típus állítólag, de szerintem valami baja lehet oda bent. Félek, hogy mentálisan nem teljes. Elszeretném vinni kivizsgálásra, de a párom és a védőnő is azt mondja, hogy semmi baja nincs a gyereknek.
Párom egyébként fejlesztőpedagógus. Ő azon véleményen van, hogy nincs elkésve a lányunk, majd csinálja, ha megérett és felkészült rá.
Tehát, elég pocsékul érzem magam :/
Bocs, hogy hosszú lett...
Igen, rossz anya vagy, mert nem nézel utána, hogy mi az egy éves gyerek életkori sajátosságai, plusz nem veszed figyelembe, hogy a gyerekek nem egyformán érnek.
Ritka az az egy éves, aki csöndben ül és hallgatja a mesét, vagy bele tudja dobálni a formákat a bödönbe. Váj még pár hónapot. Amit meg nem akar, ne erőltesd könyörgöm. A nagyfiamnak foga sem volt egy évesen, nemhogy darabosat evett volna. Másfél éves kora előtt nem járt stabilan. Két évesen kezdett el a kicsi beszélni, a nagy sokkal később. Elcseszed a gyereket, ha ennyire magas követelményeket állítasz elé.
nem vagy pocsék anya
egy megoldás van hagyd egy icsit szabadona gyereket.
milyen idős? fiu lány?
hadj játszon nem kell több ezer forintos játék
ha egy kartondobozzal is tud játszani
ne halmozd el játékokkal
tanitgasd puszi dobásra adásra
had játszon el egyedül is mutass uj dolgokat vidd uj helyzetbe
hallgassatok zenét (nóta tv) enyém egy órán át képes táncolni
ui: adj rágcsát neki (kuki ropi stb stb
etetésnél kanalat neki ne turmixold a kaját csak villával törd meg szokasd a darabos kajához!
van foga tud rágni
Ha ennyi helyre jártok akkor bizonyára észrevetted, hogy minden gyermek más és más.
Nekem 2 kisfiam van, külsőre, mint két tojás, viszont ég és föld a két gyerek. A "nagy" majdnem 4 éves, mondhatom, hogy okos, érzékeny, nagyon lelkis, bújós, imádja a könyveket, a meséket, imád autózni, labdázni, állandóan azzal nyaggat, hogy foglalkoztató-füzetezzünk. A kicsi, majdnem 2 éves, szöges ellentéte. Nem hagyja magát felvenni, rohangál, hisztis, nem akar beszélni, bár mindent megért és megértet (pl. ha azt mondom neki, hogy hozz a polcról egy piros autót akkor hozza), nem szereti a könyveket, max rágni..., viszont önállóan alszik el, órákig elmolyol magában, ha úgy van kedve, építget, autózik stb. Ami közös mindkettőben, hogy 15 hónaposan indultak el, tehát a kislányod még bőven ráér :) járkálhat még épp eleget az életében. A "Nagy" is sokára kezdett beszélni, de ilyenkor 2 évesen már azért bőven mondogatott pár dolgot... (most pedig annyira választékosan beszél, hogy az óvónénik nem győzik dícsérni)
De tudod mit? nem érdekel, hogy más gyereke milyen. Az enyémek ilyenek és kész :) Így imádom őket. semmi szégyenkezni valót nem találok/találtam bennük hogy még nem beszéltek, vagy nem jártak. Az pedig, hogy nem eszik darabosat, hát istenem, majd eszik, és rájön, hogy enni jó.
Nyugodj meg, nem vagy pocsék anya ezek miatt :) Ő a te kislányod és biztosan van más amiben ő jeleskedik. Ha nem most akkor majd :) semmi más dolgod nincs csak szeresd, érezze, hogy mekkora kincs ő neked. A párodnak nagyon igazat adok, mert én is azt az elvet vallom, mint ő.
Tudom, hogy minden gyerek más. Tisztában vagyok vele, főleg, hogy látok vagy 30at nap, mint nap körlöttünk.
Csak egyszerűen olyan "furcsa" hallani, hogy egy gyerek már 10 hónaposan mondja, hogy ott, kutya, anya, stb..
Ráadásul 9 hónaposan jár. És lehet, hogy csak peches korszakomban vagyok, de csak ilyen gyerekeket és szülőket "fogok ki" társaságnak. Ilyenkor olyan érzésem van, hogy a lányom olyan, mint egy darab fa. Pedig tudom, hogy nem .. csak mégis ilyen érzés tör rá. És ez sem jó .. sőt!!!
Nekem mindenki csak dicsekedik és mesél, mert meghallgatok mindenkit.
Sokszor magamban azon gondolkozom, hogy ezek a szülők egész nap a gyerekkel szemben ülnek és mondogatják nekik, hogy anya?! Csak hogy mondja a gyerek utánuk?!
Kekszet minden ilyesmit megeszik. Darabosat normál étkezésnél nem fogadja el. Most odáig jutottunk, hogy megeszik pl. 5 kocka kenyeret vagy 10 apró szemű krumplit és ennyi. Nem hajlandó tovább enni .. ezt nem nevezem étkezésnek.
Mai már megőrültem tőle. Ettem vele, már énekelek közbe neki (amit nagyon szeret), mondom hogy "hűű de finom" .., de nem hajlandó többet enni. Még akkor sem, ha pépessel kínálom utána.
A fogával most nincs baj, az utóbbi időben nem volt vizes széklete.
Gondolom te sem vagy tökéletes ahogy senki sem az.Fogadd el hogy a kislányod sem az!
Nem tudom mit paráztatod magad ilyenekkel,nemhogy örülnél hogy egészséges gyermeked van!
miért lenne mentálisan visszamaradott.ha a szakemberek is azt mondják hogy nem az.
vannak ismerőseim akik dicsekednek hogy a gyerek ár 6 évesen angolul beszél....és kit érdekel?az enyém meg 4 évesen egyedül síel....minden gyereknek máshoz van tehetsége.ez még ilyen pici korban nem látszik csak sejteni lehet.
Légy türelmesebb a lányodhoz,és magadhoz is,nem vagy rossz anya egyáltalán!Csak kicsit túl bonyolítod...
Rossz anya sztem az,aki nagy ívből leszarja a gyerekét nem foglalkozik vele,többet jár aq discóba mint a játszótérre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!