Mikortól adhatok a babámnak mézet?

Nem azért nem adjuk a mézet, mert elhíznak, vagy mert nehezen emészthető... stb, hanem a botulizmus veszélye miatt. Ajánlás szerint: 1,5 - 2 éves korig ne kapjanak mézet!

Google-ban utána tudsz olvasni a betegségnek, ami elég ritka, de létező dolog.

1 éves kor felett nyugodtan lehet adni mézet!Semmi baja nem lesz.Gondolom nem napi szinten kapja.

[link]

A botulizmus ritka, életveszélyes állapot, melyet a Clostridium botulinum baktérium mérge okoz.

A botulizmust okozó, nagyon erős mérgek az idegek súlyos károsodását idézhetik elő. Ezeket a mérgeket idegkárosító tulajdonságuk miatt neurotoxinoknak nevezzük. A botulinum toxinok gátolják az acetil-kolin felszabadulását az idegekből, és ezáltal bénítják az izmokat. A botulizmus rendszerint ételmérgezés következményeként jelentkezik. Más típusú ételmérgezést okozhat az egyes tengeri állatokban lévő neurotoxin elfogyasztása.

Okok

AClostridium botulinumnevű baktérium szaporodásra képes sejteket, ún. spórákat képez. A növényi magvakhoz hasonlóan a spórák éveket tölthetnek nyugalmi állapotban, és kifejezetten ellenállóak. Amikor nedves, tápanyagokban gazdag és oxigénmentes környezetbe kerülnek (pl. a bélbe vagy lezárt befőttesüvegbe, konzervbe) a spórák szaporodásnak indulnak, és mérget termelnek. Néhány mérget a bél védő enzimei nem bontanak le. Ez a baktérium gyakran fordul elő a környezetünkben, és spórái a levegőben terjednek. Számos botulizmus eset hátterében kis mennyiségű föld vagy por lenyelése, belégzése áll.

A betegség eredetétől függően a botulizmus különböző formáit különítjük el.

Élelmiszer eredetű botulizmusról akkor beszélünk, ha a kórképet toxinnal szennyezett élelmiszer, leggyakrabban otthon eltett befőtt, különösen kis savtartalmú élelmiszer, pl. spárga, zöldbab, cékla és kukorica elfogyasztása váltja ki. Ritkábban okozza olajba aprított fokhagyma, csillipaprika, paradicsom vagy fóliában sült krumpli, mely túl sokáig állt szobahőmérsékleten, illetve házilag eltett vagy erjesztett halak. Ennek ellenére az esetek mintegy 10%-a kereskedelmi forgalomban lévő készételekre, leggyakrabban, zöldségekre, halakra, gyümölcsökre és fűszerekre (pl. salsára) vezethető vissza. Beszámoltak marhahús, tejtermékek, sertéshús, szárnyas és egyéb élelmiszerek oki szerepéről is.

A sebbotulizmus akkor fejlődhet ki, ha egy sebbeClostridium botulinumkerül. A sebben a baktérium mérget termel, mely bejut a vérkeringésbe.

A csecsemőkori botulizmus azokban a csecsemőkben lép fel, akik baktériumspórákkal (nem pedig a korábban termelt méreggel) szennyezett ételeket fogyasztottak. A spórák a csecsemők beleiben elszaporodva toxinokat termelnek. A legtöbb esetben a kiváltó ok ismeretlen, néhány esetben mézfogyasztás oki szerepét vetették föl. A csecsemőkori botulizmus leggyakrabban 2-3 hónapos csecsemőknél fordul elő.

A felnőttkori bélkolonizáción alapuló botulizmus szintén spórákat tartalmazó élelmiszer fogyasztása után alakul ki, de olyan idősebb gyermekeket és felnőtteket érint, akik valamilyen bélrendszeri megbetegedésben (pl. vastagbélgyulladásban) szenvednek, vagy pedig a közelmúltban bélműtéten estek át. Ezidáig csupán néhány esetről számoltak be.

Panaszok, tünetek

Az élelmiszer okozta botulizmus hirtelen fejlődik ki rendszerint a mérgek szervezetbe kerülésétől számított 18-36 órán belül, de a panaszok kezdődhetnek akár 4 órával vagy akár 8 nappal a toxinok elfogyasztása után is. Minél több toxint fogyasztott el az illető, annál hamarabb jelentkeznek a panaszok. Általában azoknál lépnek fel a legsúlyosabb tünetek, akikben a fertőzött élelmiszer elfogyasztását követően 24 órán belül jelentkeznek a panaszok.

Az élelmiszer okozta és a sebbotulizmus első tünetei között, gyakran szerepel szájszárazság, kettős látás, a felső szemhéj lecsüngése, akkomodációs zavar (nem tud szemével fókuszálni, közelre tekinteni). A szem vizsgálatakor a pupillák fényhatásra nem húzódnak össze. Mindazonáltal az élelmiszer okozta botulizmus esetén az első tünetek gyakran hányinger, hányás, hasi görcsök és hasmenés formájában jelentkeznek. Sebbotulizmusban szenvedőnél ezek az emésztőrendszeri panaszok elmaradnak.

A toxinok idegkárosító hatása az izomerőt érinti, az érzékelést megkíméli. A beszéd és a nyelés nehézzé válik, majd ahogy a tünetek fokozatosan terjednek lefelé a testen, a karok, a lábak és a légző izmok is egyre jobban elgyengülnek. A légzészavarok életveszélyesek lehetnek. Mindemellett a tudat rendszerint végig tiszta marad.

A csecsemőkori botulizmusban szenvedő gyermekek mintegy kétharmadában az első tünet a székrekedés. Ezt követően az arcon és a fejen kezdődő, végül a karokat, a lábakat és a légző izmokat érintő izombénulás fejlődik ki. A klinikai tünetek: lehet enyhe elhúzódó szopás, de az izmok kiterjedt petyhüdtsége, bénulása, súlyos légzési zavar és levertség felléphet.

A felnőttkori bélkolonizáción alapuló botulizmusban, időbeli elcsúszással ugyan, de hasonló panaszok észlelhetőek. A panaszok a spórák bejutását követően 47 napon belül jelentkeznek.

Kórisme

Az élelmiszer okozta botulizmus diagnózisa a tünetek alapján általában felállítható. Előfordul azonban, hogy a panaszokat tévesen az izomgyengeség gyakoribb okaira, például szélütésre vezetik vissza. További segítséget nyújthat, ha potenciálisan fertőzött élelmiszerre derül fény. Ha a botulizmus több személyben lép fel, akik azonos helyen elkészített, ugyanolyan ételt fogyasztottak, a diagnózis egyértelműbb. A diagnózis akkor igazolható, ha sikerül az érintett véréből a toxinokat, vagy a székletéből tenyésztéssel a baktériumokat kimutatni. A mérgek a gyanús ételből is kimutathatóak.

A sebbotulizmus diagnózisát a mérgek vérből való kimutatásával, vagy a sebet körülvevő szövetekből kitenyésző baktériumok meghatározásával lehet alátámasztani.

Az érintett csecsemő székletéből kimutatott baktériumok vagy toxinok a csecsemőkori botulizmus diagnózisa mellett szólnak.

Az elektromiográfia hasznos vizsgálat, mert a legtöbb esetben az elektromos ingerlésre kóros izomreakció figyelhető meg.

Megelőzés és kezelés

AClostridium botulinumspórái hővel szemben ellenállóak, és több órás forralást is túlélhetnek. Ennek ellenére a toxinok hővel könnyen elroncsolhatóak. Ez az oka annak, hogy az étel 30 percen át tartó 80 °C-on folytatott főzésével a mérgek majdnem mindig hatástalaníthatók, így a betegség elkerülhető. Az eltett élelmiszerek botulizmust okozhatnak, ha a befőzés nem volt megfelelő. A baktériumok akár 3 °C-on, azaz a hűtőszekrényben rendszerint uralkodó hőmérséklet mellett is termelnek bizonyos mérgeket.

Fontos, hogy a házi és a kereskedelmi befőzés megfelelő eljárással történjen, és az otthon eltett élelmiszerek fogyasztás előtt kellőképpen fel legyenek melegítve. A házilag eltett élelmiszerek 10 perces forralásával a toxinok közömbösíthetők. Az elszíneződött, romlott szagú konzerveket, befőtteket nem szabad felhasználni. Ugyancsak ki kell dobni a felfúvódott vagy kilyukadt konzerveket is. Fokhagymás és növényeket tartalmazó olajokat hűtve kell tárolni. Az alufóliában megsütött krumplit a fogyasztásig forrón kell tartani. A két évesnél fiatalabb gyermekeknek ne adjunk mézet, mert abbanClostridium botulinumspórák lehetnek.

Minden, esetlegesen szennyeződött ételt kellő óvatossággal dobjunk ki. Még csekély mennyiségű toxin elfogyasztása, belégzése vagy szemen, bőrsérülésen keresztüli bejutása is súlyos betegséget okozhat. Amennyire lehetséges, kerüljük el a közvetlen bőrkontaktust, és mossunk kezet.

Seb fertőződése esetén a betegség kifejlődésének kockázata csökkenthető, ha azonnal orvoshoz fordulunk.

A botulizmusra gyanús eseteket azonnal kórházba kell vinni. A diagnózist alátámasztó laboratóriumi vizsgálatok elvégzendők, a kezelést azonban gyakran nem lehet a vizsgálati eredmények megérkezéséig halogatni. A szervezetbe még fel nem szívódott mérgek eltávolítására hánytatás, gyomormosás jön szóba, és a béltartalom eltávozásának a meggyorsítására a betegnek hashajtó is adható.

A pulzust, a légzésszámot, a vérnyomást és a testhőmérsékletet gyakran kell mérni. Légzészavarok jelentkezésekor a beteget intenzív osztályon kell kezelni, és átmenetileg esetleg lélegeztetni is kell. A botulizmus okozta halálozás ezzel a kezeléssel az 1900-as évek elején tapasztalható 70%-ról 10% alá csökkent.

A diagnózis felállítása után a lehető leghamarabb, a toxin hatását gátló szer (antitoxin) beadására kerül sor. Ez legnagyobb eséllyel akkor hatékony, ha a tünetek kezdetétől számított 72 órán belül beadják. Az antitoxin meglassíthatja vagy megállíthatja a további állapotromlást, és így a szervezet öngyógyulása néhány hónap alatt bekövetkezhet. A szer azonban nem képes a már kialakult károsodást megszüntetni. A méreg ellenszerét nem ajánlják csecsemőkori botulizmusban, hatékonyságát a betegségnek ebben a formájában jelenleg is vizsgálják.

A beteg esetenként intravénás táplálásra szorul. A csecsemőket pedig olykor az orron és a garaton át levezetett vékony, műanyag tápláló csövön (nazogasztrikus szondán) keresztül kell táplálni.

Néhány, botulizmusból felgyógyult beteg ezt követően éveken át fáradékony, és légszomjra panaszkodik. Ezek a betegek hosszú távon fizioterápiával kezelhetők.

Ajánlom figyelmébe a fentieket annak az okos válaszolónak aki 8 hónapossal mézet akar etetni. 1,5-2 éves korig tilos!!