Normális dolog ez?

Szeretetre vágysz. Mivel neked nem jutott elég, ezért valakit babusgatni, ölelgetni akarsz. Ez teljesen normális.

De még tényleg ne szülj! A kisbaba pár év múlva már kisgyerek, majd nagy gyerek, majd kamasz, majd felnőtt lesz. A babusgatós paradicsomi állapot nem tart sokáig. Ahhoz, hogy utána okosan és jól neveld még sok sok élettapasztalatra van szükséged.

Addig is javasolnék egy ölebet (palotapincsi és társai). Rajta kockázatmentesen kiélheted a babázás utáni vágyadat.

Vagy válassz olyan szakmát, ami a csecsemőkhöz, kisgyerekekhez kötődik (csecsemő gondozó, dajka).

Nálunk ez úgy volt,hogy: 18 évesen érettségiztem, a nyáron kerestem munkát,szeptemberben lettem 19, decemberben felvettek dolgozni,májusban összejöttem a Párommal,júniusban közös döntést hoztunk,júliusban meg az első lányunkat hoztuk össze! Konkrétan eszembe sem jutott,hogy ki mit gondol,mert mind a ketten akartuk a babát,és boldogan vártuk! Én Nála kötöttem ki,saját háza volt már akkor,amit építgettünk együtt..

Azt mondom,hogy Senkinek nincs joga ítélkezni,vagy beleszólni mások életébe,megjegyzéseket tenni! Ne félj semmitől és senkitől!

3 lányunk van,a legnagyobb is csak 4 éves,és igen sokszor gondolok a jövőre ilyen tekintetben,főleg amikor olyan kérdésekkel találkozok az oldalon,hogy 15-16-17 éves,és terhes...

Felőlem hazaállíthat akármelyik lányom is majd 18 évesen,hogy Ő babát szeretne,ha külön él már,saját házban,a Vőlegénye/Élettársa normális,dolgozik, akkor is csak annyit mondanék,hogy még 1-2 évet szerintem várnia kellene,míg leérettségizik,keres munkát,kicsit dolgozzon,hogy ne csak a gyest+ családit kapja majd,mert ha jó fizető állása is lenne a Választottjának,akkor is beüthet valami,és akkor nem lesz mindegy,hogy gyes+családi,vagy gyed+családi... Ugyan ezt tanácsolom Neked is! És persze ami a legfontosabb,a Párod beleegyezése nélkül ne hagyd el a védekezést! 50% esélye van,hogy ha figyelmen kívül hagyod a Párod döntését,akkor jól sül e a dolog,és örülne neki!

De ezt csak én mondom!

Hogy miért lehet hogy már babára vágysz? Szerintem is azért,amit az első Válaszadó is írt!

Üdv:25 éves,3gyermekes

Szerintem normális vagy! :) Én 14 éves koromban már gyermekről álmodoztam. Biztos nem véletlen, hogy nekem kiskoromban elváltak a szüleim, elég viharos volt a kapcsolatuk ezután is, anyukám dolgozott, egyedül nevelt, aztán újra házasodott, a mostohaapámmal utáltuk egymást, stb... Szóval nekem sem volt meg a "boldog család". Én már korán rájöttem, hogy azért vágyok olyan nagyon gyerekre, mert tudtam, hogy ő lesz az, aki igazán szeretni fog, mindenféle előítélet és hátsó szándék nélkül és úgy fog elfogadni ahogy vagyok, nem akar megváltoztatni, stb.. Akit én is szerethetek. Persze annyi felelősség volt bennem, hogy nem mindenáron baba, hiszen a legnagyobb dolog, amit egy gyereknek adni lehet, a BOLDOG CSALÁD, ahol anya-apa együtt van és mindenki örül, plusz még a megfelelő anyagiak. Így aztán telt az idő és én egyre jobban elkeseredtem a sokadik szerelmi csalódás után, hogy nekem sose lehet babám. :( Aztán 21 évesen megismerkedtem a párommal, akivel már gyerekről álmodoztunk. Csak éppen munkahelyem nem volt olyan. 27 évesen megvéglegesítettek a munkahelyemen és nem volt több akadály, hogy megszülethessen a babám. Egyből terhes lettem. Jelenleg 30 éves vagyok és boldog, mert a párommal szeretjük egymást, a munkahelyem sziklaszilárd és már a következő babát tervezgetjük! :) Szerintem minden jól történt, 20 évesen kibulizhattam magam és már évek óta nem vágyok a "fiatalok" tombolására. Nem érzem, hogy bármiről le kellett volna mondanom a gyerek miatt, most így teljes az életem.

Emiatt azt gondolom, hogy teljesen normális, hogy te is babára vágysz, tuti, hogy a családi körülményeid játszanak szerepet nálad is, de tényleg jobb, ha még pár évet vársz! A lényeg, hogy a pároddal szeressétek egymást, építsétek az életeteket és próbáld ki, tedd meg azokat a dolgokat, amiket már gyerekkel nem biztos, hogy tenni fogsz tudni. :) Ha pedig úgy érzitek MINDKETTEN, hogy márpedig jöhet a baba, akkor hajrá! Ne érdekeljen, hogy ki mit mond, a ti életetek, amihez másnak semmi köze nincs!!! A párod családja pedig úgyis el fogja fogadni, ha más nem, majd a gyereketek elvarázsolja őket! :)

Nagyon sok boldogságot kívánok neked!!!

Ha azt látják, hogy érettek vagytok egy babára, akkor biztosan nem lesz ellenvetésük! Mi a férjemmel 10 hónapja voltunk együtt amikor megfogant a kislányunk. És.. nem becsúszott baba volt! Mindketten akartuk, egyszerűen éreztük, hogy egymástól szeretnénk gyereket, és nem később, most! Fiatal szülők akartunk lenni! Másfél éve voltunk együtt amikor megszületett a kislányunk. Azóta a felesége is lettem, és nagyon boldogok vagyunk! Igaz, a családjaink megkérdezték, hogy meg akarjuk tartani?? Akkor elmondtuk, hogy Mi tudatosan akartunk babát.. :)

Szóval, ha így érzitek, akkor nincs mire várni!