Mit tennétek az alábbi szituációban?
Adott egy 2 éves kislány és a 4 éves nővére. Vendégségben vannak, adott még egy sárga és egy piros színű labda. A 2 éves szépen játszik a piros labdával, majd egy idő után megunja, és elkezd mással foglalkozni, eközben a nővére leül, és a sárga labdával kezd foglalkozni. Ezt látva a 2 éves odamegy a nővéréhez, és el akarja kérni a labdát, ám az nem adja oda, helyette a körülöttük lévők oda akarják adni a kicsinek a piros labdát - amivel eredetileg is játszott. 10-15 percig tartó, éktelen üvöltés következik, a 2 éves anyáért üvölt, anyuka felveszi, vigasztalgatja, pátyolgatja.
Helyesen cselekszik az anyuka? Ti, hasonló helyzetben mit tennétek? Hogyan kezelnétek ezt a fajta "értelmetlen hisztit"?
válasza:ma 20:29:
Biztos, hogy a fenti esetben a nővér volt irigy? (Alapból valóban az, ilyen típusú kislány.) Hiszen két labda volt, de a kicsinek egyértelműen az kellett, amivel a másik játszik - noha előtte két perccel még megfelelt számára a piros labda is.
válasza:Megmondom őszintén, nekem az anya reakciója nem tetszett: hogy a kicsi elkezdett hisztizni - mert ez számomra egyértelműen hiszti volt -, és felvette, pátyolgatta, ahelyett, hogy megpróbált volna "beszélni a gyerek fejével", megpróbálta volna kezelni a helyzetet. Helyette hagyta, hogy a kicsi negyed órát üvöltsön, mintha minimum nyúznák.
Jelzem: nem ítélkezem az anya fölött, pár napon belül születik meg az első kisbabánk, és ezért kérném a véleményeteket - vajon én látom rosszul, hogy ez egy nem túl jó nevelési elv, vagy a saját álláspontomon kellene változtatnom, hogy majd ha oda kerülünk, ne legyek túl kemény a saját lányommal.
Azt hozzátenném, hogy mindkét kislány elég elkényeztetett és szemtelen, de ez megint csak az én szemszögem.
válasza: válasza:És mégis, te hogy próbálnál beszélni egy két éves fejével miközben éppen hisztizik? Az anyuka a vendégségben követhető legcélszerűbb megoldást választotta. Megpróbálta minimalizálni a hisztit, és elhalgattatni a gyereket a lehető leghamarabb, azt kivéve, hogy párnát nyom a fejére (az gyorsabb lett volna) Vagy hagyni kellett volna üvölteni? Ha majd a sajátod üvölt azt is hagyni fogod? Tudod nem olyan egyszerű a gyereknevelés ahogy te most azt gondolod, és a gyerekek nem a suttogó alapján működnek. Reméljük neked nem akaratos gyereket dob a gép,, de az is benne van a pakliban, és akkor lehet téged is elítélnek majd a tapasztalatlan kismamák, akik úgy gondolják ők majd sokkal jobban csinálják.
Könnyű ítélkezni. Gyere vissza 2 év múlva, és válaszolj magadnak.
válasza:Nem a gyerekek a hibasak, hanem a szulo, mert a szulo nevel.
1. Az en gyerekeim nem hisztiznek masok elott, akkor meg foleg nem, ha vendegsegben vagyunk.
2. A fegyelmezest (es ez alatt semmikepp sem az utlegelest ertem) otthon kell intezni, hogy ne keruljon sor ilyen helyzetekre.
Persze lehet, hogy csak az en gyerekeim ilyenek, de eleg, ha egyszer rajuk szolok es tudjak hogyan kell viselkedni, pedig soha egyetlen alkalommal sem emeltem rajuk kezet, sosem zartam be oket sehova buntetesbol, csak mindig meghallgatom oket.
A "Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje" nagyon jo konyv, erdemes elolvasni!
ma 22:50:
Szövegértés. Nem ártana elsajátítani. Leírtam, hogy nem ítélkezem az anya fölött, nem ezért tettem fel a kérdést, hanem mert érdekel(t), hogy vajon a saját álláspontom rossz-e. Ezt veheted úgy is, hogy a kérdésem inkább a saját magam fölötti ítélkezésre irányult.
Mindegy.
Ettől függetlenül érdekesnek találom a nézőpontot: nevelni valóban csak otthon, négy fal között kellene a gyereket? Miért érzi egy anya szégyennek, hogy ha a gyermeke "rosszul viselkedik", akkor mások előtt is fegyelmezze - legalább olyan szinten, hogy leguggol/térdel elé, és elmondja, hogy ezt nem szabad, ezért vagy azért.
Hozzátenném, további félreértések elkerülése végett: a vendégséget úgy kell érteni, hogy a család a nagyszülőkhöz jött el, ahol apuka két öccse és az egyikük terhes menyasszonya is él. Heti rendszerességű a látogatás, heti rendszerességű, a fentihez nagyon hasonló szituációkkal.
Vagy ennyire közeli rokonság előtt is szégyellni kell, hogy olykor a gyerek bizony viselkedik rosszul?
válasza:Nagyon jól látod a helyzetet, szerintem sem szabad a hisztit pátyolgatással táplálni, hanem inkább kifejezni a rosszallásunkat, és akár szidást is kaphat a gyerek.
Én úgy oldanám meg, hogy ilyenkor kivezetném a gyereket abból a helyiségből, ha nem akar jönni, felvenném, és kivinném a konyhába, vagy ha nem megoldható, kicsit arrébb vinném, amíg még hisztizik, addig nem szólnék hozzá, csak ott lennék mellette, nem engedném visszamenni, majd ha kicsit lenyugodott, elmagyaráznám neki, hogy nem szabad megsértődni, ha nem adja oda a játékot a másik. Ilyenkor kicsit később meg lehet próbálni újra elkérni, de nem szabad elkeseredni, sem mérgelődni. Később még játszhat vele, addig ott a másik labda, vagy egy másik játék.
Ha újra meg újra megpróbálná ennek ellenére elvenni a játékot, akkor megbüntetném, nem mehetne oda a nagyobbhoz, amíg nem tud szépen játszani. Egy kis részt el lehet neki keríteni, vagy legyen másik szobában, de nem lehetne a nagyobbal.
Mellesleg mit érezhet ilyenkor a nagyobb testvér, hogy az anyuka tutujgatja a kicsit, amikor helytelenül viselkedett. Így azt az üzenetet közvetíti a nagyobb gyereke felé, hogy tudat alatt igazat ad a kicsinek, ezért sajnálja, vigasztalja, lelkiismeret-furdalást ébreszt a nagyobban, hogy ő most tényleg ilyen rosszat tett, hogy nem adta oda a játékot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!