1 éves a kicsim és állandóan felkel, iszonyú kimerült vagyok, mit csináljak?

Nekem két ilyen srácom van. 13 hósak az ikerfiaim, szopin alszanak el általában, vagy összebújva apával ha ő altat, de kelnek éjjel, és általában csak a szopi jó nekik ilyenkor. Én már szétszedtem az ágyukat, matrac a földön, meg prá paplan rajta, meg termopléd és lepedő, ezen alszanak, ha éjjel kelnek, akkor odafekszem melléjük (külön szobában vannak, mindkettőnek ilyen "ágya" van, mert ők is nagyon éberen alszanak és így is sokszor felkeltik egymást, meg a nővérüket (3 éves) ) és úgy szopiznak, így én is pihenek, fekszem, néha el is alszom. Legalább apa nyugodtan alszik így (amíg fel nem ébreszti egyik a másikat). Remélem kinövik, most mintha talán eggyel kevesebbszer kelnének, de így is minimum 6szor kelek éjjelente.

Én nem hagyon őket sírni, se miattuk se a nővérük miatt.

fiam dettó ilyen volt.11 hónapos koráig kelt éjjel 2-3x enni(szopott)aztán elapadt a tejem.2 hét volt kb a mámor,aztán ujra nekiállt éjjel felkelni,akkor kellett az iszi.ő sokáig nem fogta meg egyedül az üveget igy tartanom kellett neki,ha nem kapott inni,akkor országos ordítást rendezett és nem volt elég a cumi,neki az üveg kellett.csak mellettem volt hajlandó aludni.este elaludt és át szoktam tenni az ágyába,majd amikor először ébredt ugy éjfél körül akkor jött mellém.majdnem 16 hónapos volt mikor lecseréltük a kiságyat heverőre.pár napig nem jött aztán megint kezdte.az még nem is volt gond h ott aludt mellettem,de nagyon éberen aludt,folyton keresett,szöszölt a hajammal.igy nagyon rosszul aludtunk mind2en.próbáltam hogy nem engedtem be az ágyunkba,mindig visszaraktam a sajátjába ha átjött,de akkor meg nagyon sírt.nem lehetett tőle aludni,igy inkbb hagytam hogy odabújjon hozzám.most 2 éves és végre külön alszik kb 2 hónapja,de éjjel még mindig kel.igaz már nem kell az üveget fogni neki,de megébredek,mikor iszik(hangos).időnként bepróbálkozik éjjel és jönne,de elég annyit mondanom,hogy tessék a helyedre pencizni és már az ágyában is van.nagyon nehéz ilyenkor ellenállnom,mert szerettem mikor mellettem aludt,de az egyeltalán nem jó,hogy egyikünk sem tudott pihenni rendesen.

én nem vagyok a sírni hagyás híve,hamar megsajnálom,azért is hagytam hogy ilyen sokáig mellettem aludjon,inkább vártam hogy érettebb legyen rá,meg persze tekintettel voltam a férjemre is,hogy ő tudjon aludni,igy inkább vártam.közben szoktuk próbálgatni,a különalvást,és ha nem mutatott rá hajlandóságot,akkor inkább hagytam,aztán egyszer megtört a jég.pár nap alatt megszokta h egyedül alszik az ágyában.mikor felébredt odajött,visszafektettem,megnyugtattam,megpuszilgattam és visszafeküdtem.picit nyafizott néha,de megszokta.

szóval vagy drasztikus leszel és fogod és nem hagyod hogy melléd mennyen,vagy türsz és vársz,időnként bepróbálkozol a különalvással.

sok sikert és kitartást.

Kedves Kérdező!

14 hónapos lányom szóról szóra ugyanez csinálja!!!Ugyanígy ébred,nem hajlandó ott maradni tovább,nem fordíthatok neki hátat...dettó ugyanez:(((Annyi különbséggel,hogy nem cicizik már,hanem cumizik...de sajnos tök mindegy,mert a cumi ahogy kiesik,azonnal vinnyog és adnom kell vissza...

Elegem lett és elvittem az orvoshoz,aki azt mondta,hogy rossz szokás,és hagyjam ordítani,de én erre képtelen vagyok:(((