Ha kiderülne a születendő gyermekedről, hogy Down-szindrómás, megtartanád?
Figyelt kérdés
2011. aug. 19. 14:17
21/31 anonim válasza:
Én orvostanhallgató vagyok, úgy tudom, ilyen esetben később is el lehet vetetni, jogilag szabályos.
22/31 anonim válasza:
Nem tartanánk meg. Párommal meg is beszéltük, amikor teherbe estem.
24/31 anonim válasza:
Nem.
Sajnos én voltam a "közelében": afp-m pocsék volt, genetikai uh-n cisztát láttak a gyerek fejében, az egyik szívizom meg volt vastagodva, sokkal kisebb volt a kelleténél a magzat, a vérből készített négyes teszt eredménye down-ra 1:450-hez, tehát viszonylag magas kockázat. Így amikor ajánlották az amniot, azonnal igent mondtam, és meg is csináltattuk másnap. A vizsgálat alapján kiderült, hogy egészséges a kisfiam. Ha beteg lett volna, nem tartottuk volna meg. Képtelenek lennénk egy beteg gyerekre áldozni az életünket, mindenünket. Lehet, hogy önzőség, de az egész család így gondolja.
25/31 anonim válasza:
Első kisfiamnál 1:50-ez lett a kombinált teszt eredménye. Szerencsére az amniocentézis kimutatta, hogy egészséges, de nem tartottuk volna meg mi sem, ha beteg. Most is így döntenék. A Down-osok nagy része szívbeteg is, alig él pár évet. Akkor mi a jobb? Elvetetni, vagy pár évig szenvedni, és akkor elveszíteni (úgy élni, hogy tudjuk, nem élhet pár évnél tovább a gyerek)? Minden tiszteletem azé, aki sérült gyermeket nevel.
27/31 xStefix válasza:
Kérdezhetek én is?
Akik igen írtak/tunk, miért ez a válasz?
28/31 A kérdező kommentje:
Köszi a válaszokat. Csak kíváncsiságból tettem fel a kérdést... Én imádom a gyerekeket, erősen elgondolkodnék azonban, ha ilyen helyzetbe kerülnék... Remélem nem fogok. Akik vállalják, azokra csak felnézni tudok. Akik nem, azokat megértem...
2011. aug. 24. 13:22
29/31 anonim válasza:
Én vagyok az egyik "igenes". Hogy miért gondolom így? Azért, mert szerintem neki is joga van az élethez ha már megfogant. Kötelességemnek érezném h megtartsam. Ha az lett volna a babám, akkor is megtartottam volna.
30/31 anonim válasza:
A másik igen-es vagyok. Azért tartanám meg, mert keresztény vagyok, és úgy gondolom, hogy ha Isten ad egy új életet, nincs jogom azt elvenni/elvetetni. Nem tudom igazán ezt elmagyarázni, de a lényeg, hogy szerintem nekem nincs jogom szelektálni, és valamilyen szempontból én is "selejtes" vagyok. Tökéletes legalábbis biztosan nem. Most persze lehet erre azt mondani, hogy a Down-kóros ember élete szenvedés, de ez nem feltétlenül igaz! Van tapasztalatom, igenis boldog emberek lehetnek ők is. A szenvedés, ha így nézzük, azé, aki gondozza, már ha szenvedésnek éli meg. A Down-os baba is dícsérheti Istent...de ez már olyan más szemléletmód, hogy nem fejtem ki, mert aki nem Isten hívő, annak ez totál idiótán hangzik, tudom!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!