Vannak anyukák, akik 1. babánál, az 1. időszakban nem igazán érezték a kötődést a gyermekükhöz?
Ez teljesen normális. Még nem depresszió. Én is így voltam, kb 2 hónapig szülés után. A második babámnál is előjött, de nem ennyire. Jobb lesz, ha interakcióba lép veled a gyerkőc. Ha visszanéz, visszamosolyog, megfogja a kezed, és látod hogy figyel rád. Most inkább csak feladat, és kevesebb az öröm. Bizonytalan vagy, idegesítő ha sír, mert nem tudod hogy segíthetnélk. Fáradt vagy, és új a helyzet. Gondolom hiányzik hogy nincs időd magadra, és ráadásul mindenki azt várná, hogy repess a boldogságtól, még te magad is.
Ne rágd magad ezen. El fog múlni. Később is feltörhetnek ilyen érzések, mikor nagyon fáradt leszel, de elcsitulnak majd. Elég lesz ha hozzádbújik a gyerkőc, vagy megpuszil.
Az enyéim 1,5 és 4 évesek, de néha én is visszasírom a régi életem, mikor akkor keltem, akkor feküdtem, és azt csináltam amit akartam, de ha belegondolok hogy nem lennének, nem is lenne kedvem élni.
Ember vagy, nem gép. Természetesek az ilyen gondolatok is.
Nyugi, nagyon is normális.
Mintha csak magamat olvastam volna; elárulom, hogy én már a kórházban azon gondolkoztam, hogyan tudnám örökbe adni (az egyébként várva várt ) babámat:-))
Most már csak mosolygok ezen, de akkor annyira nem volt vicces a szitu, mert egy zavartalan, klassz terhesség utáni nehéz szülésen (a vége császár) voltam túl, és a kórházban konkrétan több pánikrohamot is kaptam.
Szerencsére depresszióig nem fajult a helyzet, lassan túllettünk az első pár nagyon nehéz héten (málunk kb. 6-8 hét volt nagyon nehéz, hasfájás, összehangológás stb), aztán 2 hónapos korától egy angyal a kislányom,jó evő, jó alvó, ritkán hisztis, édes, barátságos baba, alig várom, hogy ébredjen és mókázzunk:-)
Persze lesznek még nehéz pillanatok az elkövetkezendő években, de nekem sokat segített az összecsiszolódás, és hogy egyre több lett a sikerélményem (tudtam szoptatni, szinte nincs segítségem, úgyhogy egyedül kell sokmindennel boldoulnom, aztán a hozzátáplálás is könnyen ment).
Úgyhogy fel a fejjel, hidd el, jobb lesz ezután sokkal!
9 hónapos baba anyukája, és már jön a kistesó, csak hogy ne legyen túl egyszerű az élet:-))
Nagyon köszönöm a biztatást!
Igyekszem, akkor felkészülni, hogy ez még igy lesz velem pár hétig, és azután hátha, valóban az első mosolyoknál majd kezd múlni ez az érzés! Mi is még rajta kivül szeretnénk 4 gyermeket, de most ezt egyáltalán nem igy gondolom. de, ahogyan az egyik kedves hozzászóló irta, hogy vele is ez volt és most jön a kis tesó, remélem nálunk is igy lesz és minél előbb megoldódik minden!
Kellemes babázást nektek és kellemes baba várást az elkövetkezendő hónapokban!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!