CSAK 1 ÉV KORKÜLÖNBSÉG! Kérem, adjon tanácsot, akinek van ilyen tapasztalata?

Szia!

1 év korkülönbséggel született 2. és 3. babám. Hihetetlenül féltem attól, hogy mi vár rám, de alaptalanok voltak a félelmeim. A terhességem problémamentes volt, simán emelgetem a "nagyot" az utolsó napig. Előre felkészültünk a kórházi napokra. Eleinte a mami nálunk vigyázott rá, amíg én elintéztem ezt-azt, aztán már elvitte magához rövid, majd hosszabb időre. Így mire a pici megszületett megszokta, hogy nem mindig vagyok vele. A mami nálunk aludt abban a néhány napban, és estére apa is hazament.

Nálunk sajnos nem választotta el magát, 8 és fél hónapos korában nekem kellett ezzel a problémával megküzdenem. Az ok az volt, hogy a doki azt mondta, a kis korkülönbség miatt valószínűleg így is kis súlyú, vagy koraszülött lesz a baba, ne tetézzük szoptatással a bajt. Hát 11 nappal túlhordtam és 3800 g volt, szóval akár szoptathattam is volna.

A gátmetszést megúsztam, fitten jöttem ki a kórházból, az első pillanattól fogva tudtam emelgetni a nagyot.

Szerencsés voltam, mert nagyon jó természetű kisfiú volt. Az első pillanattól fogva imádta a kishúgát. Mivel még nem tudott beszélni, leült mellé, sőt bemászott a kiságyba, és zümmögött neki. Szinte egész nap a közelében volt. Úgy szoptattam, hogy amíg a kicsi a mellemen volt, bebújt a hónom alá.

Vettünk egy ikerkocsit, így már mobilak is lettünk. Muszáj volt, a nagyot oviba kellett hordani, Ő akkor volt 5 éves.

Persze sok volt a manuális tennivaló. Sokszor szimultánban pelenkáztam, öltöztettem. Később a kaját kellett kétfelé kanalazni, de akkor ez természetes volt.

Nagyon hamar megtanultak együtt játszani. Sokkal kevesebb gondom volt kettejükkel együtt, mint amikor a legnagyobb volt ekkora. A kicsi rengeteget tanult a nagytól, néha hülyeséget is. Sokat próbálkozott pl. lány létére az állva pisiléssel.

Összetartó páros maradtak. Most ár 12 és 13 évesek, de a mai napig a legjobb barátai egymásnak. Megvan a külön baráti körük, de fél szemmel mindig figyelik a másikat. Táborba sem lehet Őket külön küldeni.

Azt hiszem, életem legboldogabb időszaka volt, amikor picik voltak. 10 évvel később született még egy kislányom, és mivel nagyon bejött a kis korkülönbség, az Ő kisöccse 23 hós korára fog megszületni. Hamarabb akartuk, de így alakult.

Készülj fel,hogy gyors szülésed lesz,nekem 2 óra alatt meglett a második babám az első fájástól számítva,szóval ha jönnek a fájások ne várj majd.

Nálunk 11 hó a különbség a kettő között.

Eleinte kész rémálom volt, a fiam fogzott,azért orditott éjjel, a lányom ugye 3 óránként evett.

Utolsó trimeszter is nehéz volt,sokszor a keményedések miatt nem tudtam a fiamat felvenni,ketten sírtunk.DE.. a fiam sokszor mellém bujt az ágyba és puszilgatta a hasam és mondtha h Gigi,ő nevezte el így a hugit:-)Teljesen alkalmazkodott a helyzethez a fiam,féltékenység nem volt.

Most már 2 lesz hamarost a hugi,de imádják egymást,olyanok mint az ikrek:-) Lesznek nehéz napok,és lesz mikor könnyeb lesz, a kétgyermek alvását probáld összehozni egy időbe,és olyankor te is pihenj.

16 hónap lett köztük. Nálunk a nagy elválasztotta magát, amikor én még nem is tudtam, hogy a kicsi van a dologban :).

Vannak nehéz napok, kicsim fogat növeszt, nagyom mindenre azt kiabálja, hogy "NEM!" vagy ordítva fetreng a földön, mert vmit nem szabad... A kicsi születése előtt és után szem- és rágófogakat növesztett, az utolsó hetekben is állandóan fel kellett kelni hozzá éjjel, utána meg volt, hogy felváltva, kényesen ügyelve arra, hogy véletlen se aludjak fél óránál többet egyszerre :))).

Aztán szépen kialakult, egyszerre alszanak, szeretik egymást. A nagy ölelgeti, puszilgatja, szórakoztatja, a kicsi pedig nagy kacagásokkal hálálja meg.

Bátyám és köztem 11 hónap van. Édesanyánk elmondása szerint az volt a legnehezebb, hogy én éjjel nem aludtam, bátyám meg nappal, így ő sosem aludt, apám meg katona volt.

Remélem lesz segítséged!

Minden jót kívánok!

Nekem is 13 hónappal fiatalabb az öcsém.

Anyum onnan tudta meg hogy jön a következő, mikor én 3 nap alatt leszoktam a ciciről.

Az eleje nehéz volt, neki 2 császár volt, nehezen épült fel a második után is.

Viszont volt nyugdíjas nagymama 10 percnyi sétára, aki rengeteget volt ott mikor picik voltunk. Az első év nehéz, utána már együtt játszottunk, nem sok gond volt velünk. Én is bemásztam öcsémhez kiságyba, puszilgattam, ölelgettem.

Kitartás az elejéhez, és sok boldogságot a kicsikhez!