Lehet egy 18 hós babát az anyukája ellen fordítani?
Imádom a lányom és mikor itthon vagyunk ő is engem. Mindent együtt csinálunk szépen is fejlődik.
Anyósomékat naponta látja 20-30 percet, de vannak napok mikor dolgom van akkor több órára is náluk van. Mikor náluk hagyom utána rám sem akar nézni,, csak hisztivel jön oda hozzám, csak a nagyiba bújik.Tényleg nagyon szereti, látszik rajta. Mikor hazahozom, akkor is kell egy kis idő, még újra barátkozik. Anyósomék teljesen elkényeztetik, hiába mondom, hogy ez így nem jó (állandóan ölbe, milliónyi édesség, tv reggeltől-estig stb). Az a reakció, hogy a nagyszülőknek az a dolga, hogy kényeztesse az unokát, a szülőnek meg hogy nevelje.
Mit tegyek, már ott tartok hogyha dolgom van is próbálom a gyerekkel megoldani, mert utálom levinni.Persze ők meg megsértődnek, lassan már beszélni sem beszélünk.Mikor leviszem, akkor sem hagyom csak kettesben velük egy percre sem, így utána nincs is hiszti.
A hiszti nem azért van, mert ellened fordítják, hanem azért, mert ott hagyod a mamánál, és elmégy. Ezzel "büntet" téged.
Nyilván ha ottmaradsz vele nem lesz hiszti.
Szerintem a sértődés és a haragszomrád helyett beszéljétek meg a nagyszülőkkel, hogy miért nem viszed.
Mondd meg, hogy igen, te vagy az anyja, a te dolgod a nevelése, így a nevelés keretein belül azt is közlöd, hogy mennyi édességet adhatnak a gyereknek, és mennyi ideig mehet a tévé.
Mondd meg, hogy ezek a szabályok, ha úgy érzik, ez nekik sok, semmi gond, akkor nem viszed oda a kicsit. De ha képesek betartani, akkor újra mehet minden a régi kerékvágásban.
Próbáltuk már a párommal ezt elmondani nekik, de semmi sem változott. Sőt az volt a válasz, mikor mondtuk hogy akkor nem marad lenn az unoka, hogy őket a gyerekkel ne zsaroljuk.
Nem tudom, hogy büntet e valójában a lányom, mert a párommal meg nem teszi ugyanezt. Ezért nem értem a dolgot.
Azért gondolkodtam el, hogy ellenem próbálják e fordítani, mert mikor ott vagyok és éppen az újabb rudit adják, vagy lányom közli, hogy zene, már mennek is tv-hez. Szólok, hogy nem szabad, ekkor meg mézes-mázosan mondják a gyereknek, hogy anya azt mondta nem szabad.
Így ő csak azt értékeli szerintem, hogy mikor anya van akkor nem szabad.
Rosszul látom?
Szerintem nincs igazad. Az én fiam is anyósod elvei szerint cseperedik. Mondván a "szülő feladata a nevelés a nagyszülőké meg a kényeztetés". Nagyon szeret engem is és az apját is. Simán különbséget tud tenni köztünk és a nagyszülei között. pl.: otthon ha játszik, tudja, hogy el kell pakolnia a játékait, mamáéknál ha a lakást felfordítja sincs gond. Persze egy héten egyszer nem akkora dolog összepakolni a gyerek után, de én nem engedhetem meg neki, mert akkor csak pakolásból állnék ki. Mivel tudom, hogy a nagyszülők különféle fincsiségekkel etetik, így egy mamás nap után már nem kap ilyen dolgokat.
Nem gondolom, hogy nem szeretne vagy kevésbé szeretne minket szüleit ezért. Csak nagyon szereti a nagyszüleit és egyéb rokonokat. Ha valamiért eltörik a mécses sírás közben az anya szót mondogatja. Akkor miért legyek féltékeny?
Ugyan ezt a nevelési elvet vallják az én anyósomék is. Katasztrófa. De ők látták rajtunk, hogy egyre kevésbé szívesen megyünk hozzájuk, így javult a helyzet, de nem sokat. Pl. ebéd után megyünk (közvetlenül), odaérünk, már egyből tömik valami csodával. Mi nem szoktuk nassolásra szoktatni, ebéd után kb. 2 órát nem is szokott enni, mert ugye mi sem, mert tele vagyunk. Ők meg tömik. Folyton. Egész délután eszik a gyerek, ahelyett, hogy játszanának vele.
Mi most anyunál lakunk, mert a házunkat festik, burkolják, és egy 1 éves után kicsit vicces lenne a vödrök között rohangálni. Anyu-lányom szerelmesek egymásba. Reggel felébred a lányom, kivesszük, eszik (tápszert), majd tűz a másik szobába a mamához. Egész nap elvannak, én szinte csak felesleg vagyok. És ez olyan rosszul esik. Ráadásul anyu (amúgy jóba vagyunk, imádom) még néha olyan izé is. Pl a lányom ad puszit, anyu is neki, majd megállapítja, hogy "jajj de nagyon szeretjük mi egymást". A lányom nekem csak ritkán ad magától puszit, kérnem kell. Pont anyukám sugallja, hogy rossz anya vagyok és hogy ő milyen tökéletes.
Ne haragudj, hogy hosszú lett, csak ahogy elkezdtem írni a válasz, feltörtek az érzések, és muszáj volt panaszkodnom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!