Volt a babátoknak altatásos műtétje, ha igen, mit műtöttek és hogyan viselte a műtét utáni állapotot?

10 hetesen és 20 hónaposan műtötték, de nem tubusos altatással mert ahhoz nem járultam hozzá, hanem maszkos gázos kábítással.

6-6 ujjal született a kezein (minden volt bennük: csontok+inak+idegek), ezeket műtötték le. Elvileg egyetlen műtétre lett volna csak szükség, de mint utóbb kiderült, nem sikerült mindent tökéletesen eltávolítani és ezért volt szükség a korrekciós műtétre 20 hósan.

A második egyértelműen sokkal-sokkal jobban megviselte, hiszen teljes mértékben felfogta a történéseket. Érzelmileg nagyon megviselte. Hetekbe telt, mire túljutottunk a sokkon, bár valószínűleg azért, mert elmérték az altatógázt és közvetlenül a műtét után megébredt még a műtőasztalon és ez borzasztó élmény volt neki. Mindegy, már túlvagyunk rajta, most 2,5 éves.

Fizikailag egyébként nem volt különösebb probléma, persze nehézkes pl a tisztálkodást véghezvinni a kötések miatt, meg figyelni nehogy beüsse stb. Számolni kell a fájdalom miatti nyűgösséggel, a gyógyulással járó viszketéssel, azzal, hogy folyton piszkálná magát és ha nincs ami éppen lekösse a figyelmét akkor rögtön piszkálná a kötést/sebet/heget egy jó darabig...

nálatok miért kell a műtét?