Ha elobb utobb minden baba magatol alszik el akkor miert kell ezt megtanitani nekik?

Soha sem gondolkodtam azon, hogy a kislányomat meg kell tanítani egyedül elaludni, pedig nem kicsi baba(már súlyra), ezért volt, hogy elzsibbadt mindenem mire letettem aludni, pedig nem kellett órákat cipelni. Nem kínoztam soha órákon át tartó sírással, hogy megtanuljon elaludni egyedül, mert nekem úgy kényelmesebb, és semmi más trükköt sem vetettem be. És láss csodát 1-1,5 hónapja teljesen önállóan alszik el, egyszerűen nem igényli már, hogy altassam. 5,5 hónapos kislány

Eszembe se jutott egyiknél se, hogy "megtanítsam" aludni. Amíg picik voltak, általában belealudtak a szopiba, így nem kellett altatgatni egyik gyerekemet se. Amikor meg megtanultak felállni, felülni, rájöttek, hogy a kiságy nem s biztosan csak alvásra használható. Ahogy letettem, eget verő sírásba kezdtek... nem lett volna szívem hosszú perceken át hallgatni. Szép, hogy sokan a "saját és a gyerek érdekeit nézve" megtanítja... De én ebben nem hiszek. Szerintem mindkettőnknek jobb, ha nem felzaklatva, magát felhergelve alszik el egy kisgyerek, hanem ellazulva, nyugodtan. A nagyok szerencsémre hamar megtanulták, hogyan is aludjanak el, hogy aludják át az éjszakát (pedig anyatejesek voltak sokáig). A pici viszont máig igényli az összebújást (soha nem ringattam, nem cipeltem), pedig már 2,5 éves lesz. Hogy ki mennyire jó alvó, egyéni adottság. Engem pl. soha nem ringattak, anyu nem ért rá, hogy mellém feküdjön, mégis nehezen alszom el máig... A férjem meg csak leteszi a fejét és alszik. Őt se ringatták.... Én úgy gondolom, ha odafigyelünk a gyerekünk igényeire, tudni fogjuk,mi jó neki. Vannak olyan gyerekek, akik nem szeretik, ha hosszasan hordozzák, ringatják őket....ők a "tanítást" is könnyebben viselik. Aztán ott vannak azok, akiknek szükséglet a testi kontaktus... bizony, ha őket akarják "erőszakkal" megtanítani egyedül elaludni, ők nagyon fognak tiltakozni, hosszasan sírnak.... az ilyen fajta tanításnak később lesznek visszaütőik.