Ez már elkényeztetés? 8 hónapos a babám.

Bocs, mégegy idézet a hozzászólásodból:

"Ráadásul azonban tapasztalatot szereznek arról, hogy a világ közönyös és érzéketlen,"

Na, épp ezért mondtam, hogy be KELL menni hozzá pár percenként, hogy ezt ne érezze. Vagyis egy szóval sem mondtam, hogy teljesen hagyjuk magára!

Én is keresgettem a neten egy kicsit, az én "variációm" egy nagyon híres gyerekgyógyászról, Richard Ferberről nevezték el Ferber-módszernek, keressetek rá a google-ban.

Itt is foglalkoztak már a kérdéssel:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

[link]

1000nyi találat van a Ferber-módszerről.

Ohh, méghogy erre verem magam, hogy hagyjuk órákig ordítani?

A kislányom 3 hónapos korától (4 éves) remekül alszik éjszaka, na jó, 8-9 hónaposan kicsit elrontottuk :), így nappal sem fáradt, ezért nagyon kiegyensúlyozott, rendkívül sokat foglalkozunk vele, igazi jó partner és BARÁT (egyenrangú velünk, nem tekint minket rabszolgának, mint ahogy sok gyerek tekinti a szüleit), imádja a barátait és minket, mindent elmond nekünk, nagyon erős a kölcsönös bizalom közöttünk, nagyon önálló, az óvónők és az ismerősök szerint nagyon jól neveljük. Az oviban igazi vezéregyéniség, olyan, aki a kispajtásoknak szívesen segít (öltözni pl.) stb., bárki számíthat rá.

Méghogy farberizált, ez mekkora hülyeség.

Kedves Almeida! Az vagyok aki "csak 20 percig bírta az üvöltést, így persze, hogy eléri a gyerek amit akar" legalábbis te ezt a következtetést vontad le... Nos amint már említettem, én a régi gyereknevelési elveket követtem, pont ahogy te is leírtad, és magam is úgy gondolom, hogy a babának semmi maradandó lelki traumát nem okoz, ha nem veszem fel minden pillanatban. DE! Ez a módszer sem mindenható. Nekem nem segített, 20 perc után a gyerek aludt magától vissza, tehát nem én "adtam fel túl hamar", viszont magát az éjszakai felébredést akkor sem szűntette meg, tehát nem igaz, hogy minden esetben leszokik róla a gyerek. Az orvos szerint amúgy ez lesz amíg ki nem jön az összes foga, mert ő ilyen típus, nem tudok vele mit csinálni.

Amúgy én is így gondolkodtam, ahogy te, egészen addig amíg ki nem próbáltam a módszert és a saját bőrömön tapasztaltam, hogy nálam egyszerűen ez nem megy...

Ezért maradt az, hogy kétóránként ha akartam ha nem a gyerek keltett, és majd beledöglöttem már, de nem tudtam mit csinálni, csak felkelni átvánszorogni a szobájába és valahogy visszaaltatni, legalább a vizet elfogadta és attól megnyugodott.. De ezek után én azt is tökéletesen megértem, akinek nincs ereje már az ágyból sem felkelni, annyira kivan és gyorsan megszoptatja a babát, mert úgy a leggyorsabb. De ezt soha nem fogja megérteni akinek jó alvó a gyereke. Vagy sikerült neki pár nap alatt leszoktatni a felkelésekről, nem megbántani akarlak, de az semmi, ahhoz képest amit azok csinálnak végig, akik hónapokig nem alszanak 2-3 óránál többet egy huzamban. De ezt csak akkor fogod megtapasztalni, ha a tesó ilyen lesz....:)

Utolsónak: nem akartalak megbántani, bocsánat, meg senkit nem akartam anyai méltóságában megsérteni.

Természetesen mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy akarja, de amikor panaszkodnak a szülők, hogy így meg úgy, és én CSAK a tapasztalataim leírom, mindenki elmond mindenféle állatnak, meg mit is képzelek stb.

Részemről befejeztem, lehet egyet érteni velem vagy sem, mindenki magánügye.

előző vagyok, még annyit elfelejtettem, hogy a ferber módszer azért nálunk is bejött egy esetben, az esti elalvásnál, ott tényleg 3 nap alatt megoldódott a helyzet, úgy ahogy azt a könyvben írta, tehát tudom miről beszélsz, de sajnos ez az éjszakáknál valamiért nem működött...

én annyit mindenesetre megtanultam a gyerekemtől, hogy senkit és semmit ne ítéljek el, és legyen meg a véleményem, meg tudjam jobban a megoldást, addig amíg saját magam nem voltam ugyanabban a helyzetben, ez nagyon jó lecke volt az élettől.... előtte bizony ugyanúgy gondolkodtam, mint most te..:)

szerintem egyáltalán nem vagy állat :) és te is biztosan nagyon jó anya vagy, én irigyellek azért amiért nektek sikerült az éjszakákat megoldani....

Csak azt akartam mondani, hogy a gyerkőcök mások, és ami nálatok bevált egyáltalán nem biztos, hogy másnál is be fog, és mindenki próbálja úgy megoldani a helyzetet, ahogy tudja...:)

bocs már megint én vagyok :) csak most olvastam a mai 9.17-es hszedet, egyszerre írtunk :)

az írtad, hogy 3 hós kora óta alszik a gyereked. uramatyám! tudom milyen iszonyú szerencsés vagy??? velem együtt sok anyukának nem alszik magától a gyerek 3 hós kora után, hanem ugyanúgy, vagy esetemben még többször felkel...

Te mit csináltál volna ebben az esetben? Ha a gyerek már nem szopik éjjel, de mégis kétóránként felkel? nem kötözködés, tényleg érdekel