Lehet akkor is keresztelő, ha a szülők nincsenek megkeresztelve és nem is házasok?

Nem vagytok megkeresztelve, és nem is volt egyházi esküvőtök. Ergo nem éltek hitéletet egyáltalán. Akkor mi fenének nektek keresztelő??? Dísznek?

Lelkiismeretes pap nem keresztel ilyen esetben. A keresztség iugyanis azt jelenti, hogy akit megkeresztelnek, az hisz krisztusban és Krisztus egyházának tagja kíván lenni. Pici baba esetében ezt a szülők ígérik meg helyette, és azt is megígérik, hogy gondoskodnak a gyermek hitbéli neveléséről. de ha ti hitetlenek vagytok, akkor ezt nem tudjátok megtenni.

A gyermek semmi hátrányt nem szenved, ha nem keresztelik meg pici korában, hanem felnőve ő maga dönthet majd róla. ha pl meghalna (ne így legyen), nem kárhozna el emiatt. A dísznek, divatból való keresztség viszont a szememben egy szörnyű "szokás". Tartsatok inkább névadót.

az hogy nem vagytok házasok, az úgy tudom nem akadály, mi sem vagyunk, és bár a pap kérdezgette, hogy milyen esküvő volt, (templomi volt-e) azt nézett nagyot, hogy semmilyen :) de attól még keresztel

viszont azt nem tudom, hogy az baj e hogy ti nem vagytok megkeresztelve, lehet előtte nektek is meg kel, ezt nem tudom, a paptól kell megkérdezni

Mivel én nem hiszek ( bár megkereszteltek babakoromban) feleslegesnek tartom megkereszteltetni a fiam. Majd ő eldönti, hogy mit akar, ha felnő.

De hogy válaszoljak a kérdésedre meg lehet így is keresztelni a gyerkőcöt ahogy ti vagytok.

Szerintem lehet.

Mi sem vagyunk házasok,de baba korunkban megkereszteltek. Egyik gyerekemet sem kereszteltettem még meg.

A nagy 12 éves.Majd Ők eldöntik.

Mi valamelyik évben jártuk végig ezt a kálváriát, Debrecenben. Mi lettünk volna a keresztszülők a párommal, mind a ketten reformátusok vagyunk, a keresztfiunk is református lett volna, de a szülők nem voltak megkeresztelve. És már nem baba volt a gyerek, hanem 10 éves, ő maga döntött úgy, hogy szeretne keresztséget, ő választott bennünket keresztszülőnek, és kért fel minket. Nagyon aranyos volt. :D

Na de a lényeg. Mentünk az egyik templomba, hogy mit szeretnénk. A pap első kérdése, meg vagyunk-e keresztelve és milyen vallásúak vagyunk. Ezen túljutván a második kérdése, a szülők milyen vallásúak? Mondtuk, hogy nincsenek megkeresztelve. Egyik se? Mondtuk egyik se. Egy kicsit se? (azt hittük, rosszul hallunk) Mondtuk, egy kicsit se. Akkor szó sem lehet róla!!!!!!!!!!!!!

Innentől kezdve mondhattunk bármit, mondhattuk azt, hogy a párom református internátusban végezte a középiskolát, hogy a keresztfiunk már nem baba, hanem 10 éves és ő maga szeretné ezt az egészet (amúgy református óvodába járt, és ott már hallott és tanult ezekről és a maga szintjén jártas volt a Bibliában is), de falra hányt borsó volt.

Szépen bejártuk egész Debrecen összes református templomát, senki nem vállalta ezért.

Úgyhogy evangélikus lett a gyermek. Mivel az egy kis gyülekezet itt Debrecenben (a kálvinista Rómában), itt egy bárányka is bárány, nem számított, hogy a szülők nincsenek megkeresztelve, hogy mi nem vagyunk evangélikusok, hanem reformátusok vagyunk. Simán megkeresztelte a pap.

Mindig olyan vallást válasz, ami az adott helyen jócskán kisebbségben van, mert ott minden bárányka számít... :D

jaj de bírom az ilyen képmutatást...

csatlakozom a második válaszolóhoz...

egyébként megválaszoltad már magadnak azt a kérdést, hogy miért is akarod tulajdonképpen a keresztelőt???