Anyukák, ti is vagytok úgy néha, hogy egész nap sírnátok, olyan kegyetlen nehéz egy babával?

babakorukban egyikkel sem voltam így. De aztán jött a dackorszak :D

úgy 2éves korától minden nap kiakaszt valamivel, heti 3-4x tuti bőgök. lassan 3 éves, egyenlőre nem jobb a helyzet :D

Az első fél év tuti ilyen volt.

Nekem pont 2 éves kora óta könnyebb.

Sok ilyen pillanat volt.

Amikor eljutottunk oda, hogy két etetés között csöndben volt jó eséllyel.

Amikor más is meg tudta etetni.

Amikor megállt a lábán, és nem kellett állandóan kézben tartani, hanem letehettem, amíg kötöttem a nagyobbik cipőjét az oviban.

Amikor először a mamánál aludtak.

Amikor megfürödtek végre egyedül.

Amikor otthon lehetett őket hagyni egyedül.

Amikor hazajöttek egyedül a suliból.

Amikor megírják a leckét anélkül, hogy szólnék.

Azt hiszem már csak az önként takarítás, egyedül pályaválasztás és az elköltözés hiányzik :D

Babakorában borzalmas volt. Másfél évig nem aludt sem éjjel sem nappal.

Majdnem minden nap sírhatnékom volt a nemalvástól.

Kb 2 éves korától lett könnyebb, mikor bölcsibe ment.

Mondjuk akkor a betegségek miatt volt nehéz de nem úgy mint előtte.

Mindenki maga vállalja a gyereket, és fel kell készülni mindenre.

Miért kell ezt ennyire túlgondolni?

#9 mindenre IS! Úgy -e? 🤦🏻‍♀️🥱

Kérdező: iskolás kor. Bocsi. Bár nehézség mindig van.