Egy első és egyetlen gyerek élete első 5 évéből mely év a legnehezebb a szülők számára? Melyik a legkönnyebb?

Nekünk az iskoláskor a legdurvább eddig, most 13 éves. Való igaz, biztosan azért, mert sajnos tanulási nehézséggel küzd, most már diszkalkuliás is.

És ugyan voltak halvány jelek (így utólag), amit ösztönből éreztem, hogy nem stimm, de mindenki más: "nincs annak a gyereknek semmi baja". Az ovi közepétől már rendszerbe kerültünk, és elkezdődtek a fejlesztések, ami alsó tagozatban volt a legdurvább, leginkább küzdelmes számunkra.

Első 3-6 hónapot mondanám. Ott még annyira picike, hogy semennyire se tudja jelezni, mi baja van. Nagyon szemfülesnek kell lenni és előre készülni, valamint nem fogsz sokat aludni, az sem lesz mély, mert folyamatosan kelsz. Nagyjából..

Utána egyre könnyebb és könnyebb. 1 éves kortól már nagyon egyszerű, 3 éves kortól meg már semennyire sem nehéz.

Nekem 2.5 éves korától csak pozitív élményeim voltak. Semennyire se nyűgös a semmi miatt, semennyire se hisztis, semennyire sem baromság, amit akar, a legnagyobb akaratából is könnyen meg lehetett mondani, hogy nem és lenyugtatni. Nem tudom mi az a dackorszak, szerintem ez csak kitaláció. A biológiai anyja azt mondta alig bírja, most hogy dackorszakos, de én csak bölcsen hallgattam, mert semmiféle dac korszak nem volt, csak tapasztalta magát, és megélte milyen, amikor akar valamit.