Ha beteg a babátok tartjátok a napirendet?

Én is így vagyok vele. Ha beteg vagyok, örülök ha pihenhetek. Ő miért lenne más?

Mellesleg rosszul alszik szegényem (dugul az orra), nem csodálom, hogy nem piheni ki magát. Én is fáradt vagyok, önző módon, ha tudok, én is alszok mellette napközben.

Az ösztöneim valahogy diktálják mikor keltsem enni, a többi meg alakul, ahogy alakul... nem érdekel.

Csak sz*r, amikor az ember nem alszik, túlaggódik mindent (első gyerek, első betegség), bizonytalan és még állandóan azt is kapja, hogy sz*r anya, mert este 6-kor miért alszik a gyerek, miért visszük ki ilyen hidegben, ha beteg, vagy éppen miért nem most visszük ki, miért szívom ennyit az orrát, miért így szívom, bezzeg amikor a férjem gyerek volt, még nem volt ilyen, mégis felnőtt, egyáltalán mit tettünk, hogy beteg lett!?!? Pfúú. Mindig van valami baja...