Ennek milyen következményei lehetnek?

“akkor egy idő után megtanulja, hogy nem ér el vele semmit”

.

Például nem éri el, hogy végre tisztába tegyék, hogy elringassák, hogy megetessék, hogy megitassák, ha szomjas, hogy megigazítsák ruhácskáját, hogy átöltöztessék, ha melege van, betakarják, ha fázik, sőt hogy megölelgessék, szeretgessék, hogy biztonságban érezze magát az anyja, apja meleg karjában.

A 80-as években volt népszerű a Spock, minden kismama megvette, odáig voltak vele. Olvasom benne, hogy hagyni kell sírni, ridegtartásra ösztönözte az anyákat. Azonnal dobtam a kukába.

A kicsinél nincs kiszolgáltatottabb. Igen is, természetes, hogy minden szükségletét kielégíted, a lelki szükségletét ugyanúgy, ha nem akar egyedül lenni, a testi közelséged kell. Így fejlődik harmonikusan.

Így nem lesz belőle magára hagyott, lelki sérült.

Egyrészt a babának amellett, hogy tele a pocija, nem fáj semmije, tiszta a pelenkája még vágyik a testi kontaktusra. Igénye van az anya közelségére.

Ha ezt nem kapja meg, mert anyuka azt hiszi, ha mindene rendben, mégis sír, hogy ez úgymond csak hiszti, abból a baba azt fogja leszűrni, hogy nincs biztonságban, az igényét nem elégítik ki. Ez ki fog hatni a fejlődésére.

Ráadásul ezzel pont nem azt érik el, hogy úgymond önállóbb legyen, hanem bizonytalan lesz a hozzá közelállók szeretetét illetően is.

Szó szerint, ahogy az előzők írták.

Nem attól lesz hisztis, ha csecsemökorától kezdve minden igényét kielégíted, hanem attól, hogy ha nem következetes a szülő.

A ridegen tartott, rapszodikusan nevelt gyerekekből lesznek aztán a drogosok.

Nem kapják meg az igényük szerinti ölelést, oltalmat.

Azon kívül, amit fentebb màr leìrtak, nem tanulja meg, hogy alakìtani tudja a környezetèt ès szàmìt az, hogy neki mi jò.

Később könnyebben beletörődik előnytelen helyzetekbe, nem pròbàl megoldast keresni, mert megszokta, hogy felesleges bàrmit tenni.