Van itt olyan, aki korán (1 éves kor előtt) ment vissza dolgozni?

9 hós volt amikor visszamentem és még 6hónapot volt vele a férjem (külföld, kimaxoltuk az itteni lehetőségeket, a többség 3hós gyereket ad a bölcsibe). Ami abszolút hátrány az h a munkahelyem nem támogatta a fejést így 11hós koráig szopizott, közben átálltunk tápszerre. A gyerek hozzánk való viszonya annyiban változott h úgy hiv h anyaapa apaanya, mindkettőt használja mindkettőnkre, a férjem is 50%os szülő lett, ez általában nincs így ahol anya marad 3évig.

Amikor a férjem is visszament dolgozni akkor én lementem 6órába és a bölcsi a munkahelyem mellett van, jön velem reggel, utazunk egy órát és 3kor már felveszem, reggelig velem van újra, nagyon anyás lett, mintha most pótolná a szeparációs szorongást ami 9hósan kimaradt.

A bölcsiben a reggeli korai kelés miatt a 6órából 1.5-2.5órát alszik és 2x eszik, nem sokat van ott érdemben, épp elég h kicsit játsszon, ismerkedjen más gyerekekkel és ugye egy másik nyelvvel.

Felnőnek az 1év alatti bölcsis gyerekek is, én a legnagyobb hátrányát abban látom h nem anyai/apai szeretetet kapnak, de fogalmam sincs h mennyiben okoz ez kötődési problémát náluk, nálunk a dadusnénikhez is bújik de egyértelműen én vagyok az anya a szemében, ott csak időt tölt.

1 évesen adtam be bölcsibe, de ismerek olyanokat, akik ennél is korábban. Nekünk jól működött, de eleinte 4 órában dolgoztam, végig home office-ban, aztán fokozatosan álltam át a 8-ra. Ha beteg volt, általában tudtam mellőle dolgozni itthonról, de ha gáz volt a helyzet, akkor megértették hogy napközben levittem, vagy hogy épp kiesek egy időre. De volt hogy kivettem pár nap táppénzt, mert már nem bírtam.

Összességében abszolút megoldható, ő nem szenvedett semmi kárt ebből, csak nekem nem volt könnyű. De hát tök mindegy, mikor kezdjük el, minden kezdet nehéz.