7 hetes kisbabánál ezek mennyire normális dolgok?

Egy kicsit kezdek ketsegbeesni, úgy érzem mindent rosszul csinálok. Kezdve azzal, hogy kb másfél hete csak a babakocsiban alszik úgy rendesen a kicsi, amint atrakom a kisagyba egy kis nyoszorges után már sír. A babakocsit természetesen tologatni kell, hogy elaludjon, van, hogy fél órán keresztül, ez a hajnali etetes után nem túl kellemes.

Szeretném visszaszoktatni a kisagyba, de hiába van az, hogy szopi után berakom, dudolok neki, megy zene, simogatom, fehér zajt rakok be, mesélek neki, üvölt amíg ki nem veszem. Kézben szoktam még elringatni, de amint lerakom a kisagyba sír. Ha babakocsiba rakom és felébred akkor is, de akkor el tudom ringatni.

A másik , hogy nagyon nehezen tudom őt lekötni. Ha egy kicsit nyugodtabb, akkor a mellkasomon fekszik és mesélek neki, játékokat mutogatok; plussoket, zenélő, csörgő játékokat. De mondjuk inkább a lámpa érdekli, még akkor is ha nincs felkapcsolva, nem is igazán figyel rám. Ez kb 5 percig tart, míg meg nem unja, akkor felallok vele, sétálunk, kapcsolok be zenét és ,,táncolunk", vagy berakom a hintajaba, de azt se nagyon szereti. A vége valahogy előbb utóbb mindig az, hogy kiveri a balhét és én balga előveszem a Jolly Jokert, a cicit és szerintem ezt is nagyon elrontottam, csak sokszor már nem tudok vele mit csinálni és emiatt nagyon szégyellem magam.

Meg olyan kis komoly, egyszer kétszer volt, hogy elmosolyodott, de 99%-ban komoly,kis fancsali pofit vág a kis drágám.

Meg nem tudom normális -e pl

-nincs még könnye

-nem gugyog még

-annyira meredten tud nézni a semmibe, még ha eletartom a tenyerem akkor is tovább bambul

-ugy tudom ilyenkor már felismerik az anyukajuk hangját, de nem érzem/látom, hogy hozzám jobban kötődne, annyi, hogy én adom neki a tejet. Nem vettem észre, hogy mondjuk az én hangomrs jobban megnyugodna

Annyi kétség van bennem,ne haragudjatok ha esetleg butaságokat hordtam össze, első babám és sokszor nagyon kétségbeejtő.