Hogyan tudnám oldani magamban a felelősségtudat okozta feszültséget?

Első babám most fél éves és mostanában ha ránézek ....most,hogy már sokmindent csinál és okosodik-ügyesedik egyre inkább belémhasít, hogy mennyire függ tőlem azt, hogy milyen lesz a jövője....hogyan fogok ennyi sok mindent, amiben én sem vagyok túl jó úgy átadni neki, hogy boldog és céljait elérő felnőtt legyen?

néha leragadok és azon görcsölök, hogy pld nem tudok autót vezetni, ezért neki nehéz lesz majd ha oviba vagy a suliba külön órára megyünk, mert majd tömegközlkedhetünk, ami 2xannyi idő általában és nyomoroghatunk a sok ember között ( amíg egyedül voltam ok volt, de az, hogy majd őt is kitegyem ennek az zavar engem...ne vagyok sznob,világéletemben ingáztam sárga busszzal és bkv-tam, de valljuk be, hogy nem öröm 1 órával előbb kelteni egy gyereket vagy 1 órával később hazaérni ( kipróbáltuk, sok autó ide vagy oda, fele annyiból kijön a benzin és tobb mit fele annyi az utazásio idő, ha autoval megy a férjem dolgozni, mintha bkv-val)....a kényelmes autó helyett a tömegben ahol át se adják a helyett még akkor sem ha kenguruval vagyok nyomorogni...)..szóval ilyen dolgoknál leragadok és lelkifurim van, hogy ilyen dolgokban béna vagyok, ami miatt rossz lesz neki vagy legalábbis nehezebb és MIATTAM neki is elmegy az idő a közlekedéssel,mint nekem is elment ezzel a szabadidőm fele egy nap....szóval szerintetek ezeken a görcsökön, amire most mondtam egy példát hogyan lehet megoldást találni?