2éves. Sosem hagytam sirni. Egyáltalán nincs elkényeztetve :)
2021. márc. 12. 12:35
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Amikor még kicsi akkor nem tud másképp kommunikálni. Ha sír, baja van. Lehet épp csak annyi, hogy nem vagy a közelében. Ha hagyod sírni (és itt most nem arra kell gondolni, h pisilni se mész, hanem, hogy szándékosan nem mész oda megnyugtatni) akkor rengeteg stresszhormont termel. + Azt érzi, hogy hiába kér segítséget nem kap.
Később mikor már hisztizik azt nyugodtan rá lehet hagyni. Meg fogod tudni különböztetni.
Nekem már elsős a lányom. Egyáltalán nem elkényeztetett. Pedig nem hagytam sírni és egyke is.
2021. márc. 12. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
12 éves tesóm lánya. Sosem hagyták sírni.
Kitűnő tanuló, tisztelettudo, szorgalmas, vicces.
2021. márc. 12. 12:52
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 anonim válasza:
Elkényeztetett lett,soha nem hagytam sírni. De most sem csinálnám máshogy mert nem bírom a sírást,mindegy miért sír segíteni próbálok rajta.
2021. márc. 12. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
3 éves azt kihagytam
4-es
2021. márc. 12. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
Ha az elején nem hagyod sírni attól nem lesz elkényeztetett, csak megtanulja, hogy számíthat rád, kialakul egy "ősbizalom", mert tudni fogja hogy a segítségkérésére mindig érkezik válasz.
Elkényeztetett akkor lesz, amikor már nagyobb és nem tudsz határt szabni.
A nehézség meg a kettő közötti egyensúly megtalálása 😏😊
2021. márc. 12. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
Nem attól lesz elkényeztetett, hogy nem hagyod sírni. Attól lesz elkényeztetett, ha nem vagy következetes meg kvázi félsz a saját gyerekedtől (főképp a reakciójától). Két éves a lányom, igazi ölbebaba volt (sőt most is úgy alszik el, hogy összebújunk vagy ölbeveszem), hordoztam is, stb. Eddig több embertől hallottam vissza milyen szigorú vagyok, mint azt, hogy mennyire el van kényeztetve (ezt konkrétan egytől sem). Szerintem az elkenyeztetes nem a sírni hagyással-nem hagyással kezdődik, hanem ott mikor a gyereknek 1+ évesen elkezd kibontakozni az önálló akarata, és a te erre adott reakciódtól, olyankor kell elkezdeni észszerű kereteken belül határokat szabni (nem eszünk édességet ebédre csak azért, mert nem eszi a főzeléket, nem vesszük meg a 120. bizbaszt csak mert kellemetlen ha a boltban hisztizik a gyerek, nem megyünk pizsamában bölcsibe, mert Marikának nincs kedve átöltözni (van ilyen ismerősi körben), ha eltervezem hogy két mesét nézünk nem fogunk hármat csak azért, mert a gyereknek taknya-nyála egybeszakad úgy üvölt, ha nincs még egy mese). Ha úgy gondolod tudsz ilyen határokat szabni és aztán ahhoz tartani magad meg a gyereket, akkor jó eséllyel nem lesz elkényeztetve sírni hagyás ide vagy oda, ha meg minden ellenállásnál beadod a derekad szinten mindegy mit csinalsz most.
2021. márc. 12. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 anonim válasza:
7es jól leírta, bár annyit hozzátennék, hogy rugalmasságra is szükség van, nem csak kőbe vésett szabályokra. Ezért nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert tudni kell néha engedni és látni kell, hogy mikor lehet egy kicsit és mikor nem. Ha túl mereven tartod a szabályokat mindig, akkor kamadzként lesznek problémák. Ez egy húzd meg ereszf meg játék kicsit.
De a lényeg, hogy nem attól lesz elkényeztetett, hogy nem hagyod sírni az első évben. Az cdaza kötődést erősíti.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!