1-2hos baba mennyit alszik kisagyban? "Trenirozzam" vagy raer meg?

Ha így altatjátok továbbra is, akkor hozzá fog szokni és nagyin nehéz lesz a saját ágyába szoktatni.

Ha a bukástól féltek, emeljétek meg a kiságyat.

Ha meg alaludt, tegyétek be az ágyába.

Csak szopizas utan alszik? Mert en azt mondanam, hogy ha nem, akkor ilyenkor(ha nem igy csinaljatok), akkor aludjon a sajat agyaban. En nem eroltetnem egyebkent, nemsokara kinovi valoszinuleg a hasfajast es onnantól lehetne fokozatosan hozzaszoktatni, hogy mondjuk eleinte nem mindem szopi utan aludjon rajtatok, de legyen olyan is,hogy ne egyszerre legyen "elvéve" tole ez.

Nekem nem voltak ilyenek a gyerekeim, de most ez jutott eszembe. Viszont hatha tud vki okosabbat irni:)

Szerintem viszont 3 hetesen még nagyon aprócska ahhoz, hogy el lehessen kapatni. Viszont szerintem érdemes ebben is az arany középutat keresni, nem mindig mellkason altatni, de nem is mindig egyedül.

Nekünk is sokáig mellkason aludt nap közben, de minden nap legalább egyszer altattam vízszintesen is (vagy mellettem feküdt ilyenkor, vagy az ágyában), illetve este mindig egyedül kellett a kiságyában elaludnia. Ha csak kicsit aludt ott, akkor csak kicsit, de mindig kellett egyedül is. Így nem volt elkapatva, csak a testközelségi igénye is ki volt elégítve, de értette azt is, hogy neki néha muszáj nélkülünk elaludni. Bevált, most egy éves, és prímán alszik egyedül a kiságyában, de remekül alszik ölben is, ha mondjuk olyan helyen vagyunk, ahol nem tudom letenni. Viszont ő sosem volt hasfájós, neki ez az anyán alvás téma csak a pszichés oldala miatt volt fontos.

3 hetesen még én sem aggódnék ezen, a 4. trimeszterben még természetes, hogy szüksége van a testközelségetekre. Igazából nekem most 3,5 hónapos a lányom, de már hiányzik, hogy a mellkasomon aludjon el, ő teljesen magától szokott le róla (na jó, hazudok, miután elaludt, mindig leraktam eleinte a babafészekbe, utána a kiságyába/éjszakára a babaöbölbe, ha felébredt, akkor kivettem, elaltattam megint, visszaraktam, stb, de nem azért, hogy odaszokjon, hanem mert néha nekem is el kellett mennem vécére, házimunkát intézni, fürödni, mittudomén, és nekem nem volt itt a férjem, vagy bárki, hogy átvegye arra az időre). Nem alszik el magától most sem, de már csak élénkebb lesz, ha hátradőlök, miközben ő a mellkasomon van, mert úgy érzékeli, hogy hason van és akkor ideje a világot felfedezni :)

Esetleg reflux-párnán nem gondolkodtatok? Vagy a kiságy egyik végébe lexikonokat tenni, hogy a fejecskéje magasabban legyen, mint a pocakja? Csak mert nekem ugyan nem volt hasfájós, viszont refluxos a lányom, és ezeket a tippeket kaptam a védőnőtől.

Én ha akartam sem tudtam volna így altatni mivel egyedül voltam vele otthon, egésznap meg nem lehetett a mellkasomon, ennem, innom, wcznem, pihennem nekem is kellett. Ahol van aki átvegye ott persze más a helyzet, szerintem nincs baj vele amíg nem teher nektek sem.

Nem gondolom trenírozásnak a kiságyba letevést. Én miután elaludt mindig letettem a kiságyba. Legalább nyertem értékes perceket magamra is.

Ha nyűglődött akkor persze kivettem. Idővel egyre nagyobbakat tudott aludni.