Milyen szellemi kihívást találtatok a gyeses időkben?

Én mindig is nagyon sokat olvastam, többnyire elég volt. Sokat kötöttem, bár ez nem tűnik szellemi kihívásnak, sokszor az volt, mert minta alapján csináltam, volt olyan pulcsi, amit megkötöttem apjának és a gyereknek is. Mivel a minta méretei egyikükkel sem egyeztek, át kellett számolni, hogy jó legyen (nekem ez komoly kihívás volt, mert pocsék matekos vagyok és utálok számolni).

Én már régen voltam GYES-en, akkor még nem volt internetünk (számítógép is ritkaság volt), ha lett volna rá lehetőségem, lehet, hogy már akkor elkezdtem volna a családom történetét kutatni, családfát készíteni. Jóval előbbre tartanék, mint így, hogy 40+-osan kezdtem el. Ha szereted a molyolós, nyomozgatós agytornákat, akkor az elég komoly kihívás lehet.