Mi ad erőt, hogy talpon maradjatok a gyerek folyamatos sírása végett?

Haaat erőt nekem nem adott semmi. Inkább csak túléltem. A férjem csalódás volt mert nagyon keveset segített, mindig volt kifogása (szerencsére ez később rendeződött). Én meg alig aludtam 1-1 órákat az első 3 hónapban. Az enyém is iszonyúan üvöltött de kb egész nap. És csak függőleges pozícióban tudott aludni. Így lényegében a fotelben töltöttem az első hónapokat. Nem is sok mindenre emlékszem abból az időszakból, csak hogy úgy éreztem ez maga a pokol és ha ennyire gyenge vagyok akkor nem lett volna szabad gyereket vállalnom. Utólag persze tudom, hogy ezt csak az extrém fáradtság miatt éreztem. Csak tettem amit kellett és aztán egyszercsak megszűnt a hasfájás és kisimultak a dolgok.

Tarts ki! Lesz jobb is hamarosan!

Ahh ne is mondd!

Csak rajtam nyugszik meg, mindenki másnál órákig tud üvölteni, nálam letudja max 1 óra alatt, így nem igazán opció hogy odaadom másnak.

Ha letesszük, sír, csak ölben van el, de néha sikerül letegyem, és ha ott vagyok mellette és átölelem, akkor elalszik, szóval elveinket feladva köztünk alszik. Így tudok felületesen aludni 1-2 órát.

Most itt csicsikál a hasamon, de ha letenném akkor görbülne le a szája.

Nem vészesen de kicsit hasfájós is, megviseli ha jön a kaki, szóval az se segít.

Egy embernél tud meg megnyugodni, a keresztanyjánál aki a barátnőm, de nem kérhetem meg folyton hogy yartsa helyettem.

Mikor felajánlja, akkor elmegyek venni egy habfürdőt vagy aludni.

Nagyon nehéz, az itteni kommentek tartják bennem a lelket, hogy.max 3 hónap.