Keserves napok, amikből hetek lettek! Mi történik?
Babám jó alvó volt, nem volt kifejezetten hisztis, néha eljátszott egyedül is.Pár hete rá sem ismerek. Konkrétan túlélem a napokat vele:MINDENÉRT hisztizik (semmi könny) nem hajlandó kiságyban aludni (0. napos kora óta kiságyban alszik, kis ringatás után egyedül), állandóan kézbe kell venni, de van,h az sem jó neki...kilöki magát a kezemből és üvölt tovább...
Apa most itthon volt velünk egy hetet, csak ő érdekelte...őneki kellett etetnie, játszania vele, altatnia (néha sikeresen le tudta tenni a kiságyba,h nem is ébredt fel) tehát én le voltam tojva, ugy is érzem,h eltávolodtunk, nem kér belőlem? Lehet,h már nem is szeret? Én mindig próbáltam megfelelően nevelni,következetesen, de nem ismerek rá erre a gyerekre, mi történt? Tényleg eléggé kétségbe vagyok esve, már rettegek,h legközelebb miért kezd el hisztizni! Vki hasonló helyzetben? Köszi előre is...remélem ki tudjátok olvasni a sorok közül,h mi is a baj! Esetleg vmi ötlet is jól jönne! Mégegyszer köszi!
A babák nagyon érzékenyek a szülők hangulatára. Ha rettegsz és rossz a kedved és úgy veszed a kezedbe, már ezért is hisztizhet, hiszen ez nem tetszik neki (rossz a kisugárzásod).
Arra ne is gondolj, hogy nem szeret :) Persze, hogy szeret! Amikor tinédzserkorában kiabálni fog Veled, akkor is szeretni fog közben, ahogy Te is őt :)
Szerintem első körben próbálj Te megnyugodni, biztosítsd magad arról, hogy jó anyuka vagy, ügyes vagy, a babád szeret.
Talán amikor legközelebb sír, ne ugorj rögtön, hagyd, hogy kifáradjon, és amikor már normálisabb, akkor jutalmazd meg azzal, hogy odamész hozzá. Különben az rögzül benne, hogy Sírás=anyu jön. Ha meg megvárod, míg picit leáll, akkor nem sírok=anyu :)
1 éves kor az első dackorszak. Ilyenkor akar először elszakadni anyától, de lássuk be ez még nehezen megy. Az 1 év körüli babák mikor járni tanulnak is, az első lépéseket az anyától el teszik. Ez teljesen normális, ez az első önállósodási törekvése. Pár hét és rá fog jönni, hogy ő hiába akarja még nem tud anya nélkül létezni, és újra minden rendben lesz.
(Tanultam gyermeklélektant és fejlődéspszichológiát, és tapasztaltam is, 5 éves a fiam)
Addig türelem és kitartás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!