Hogy jut idö a férjemre a baba mellett? Beszélgetni, egymással foglalkozni mikor lehet, ti hogy oldjátok meg? Mert segitségünk az nincs,8 hetes a babánk.

Persze nem könnyű,de vannak lopott pillanatok is amiknek nagyon lehet örülni,tudom sovány vígasz, de most ezzel kell beérni,és később ha kicsit nagyobb lesz,vigyázhat rá esetleg valaki,amíg ti mondjuk elmentek vacsorázni,stb.Esetleg nagyszülők messze laknak,vagy nem tudtok rájuk néha számítani?

Én napközben majdnem minden nap egyszer felhívom a párom a munkában,mert így legalább kicsit tudunk bszélgetni,és az is olyan jó,aztán igen hamar elmennek azok a vasárnapok, de azokat is ki lehet használni,hagyd a főzést,takarítást és élvezzétek az együttlétet.Ne vasárnap akard bepótolni a hétköznapi teendőket.

nagyon nehéz de mindig változik valami,a pici is egyre növekszik,és egyre könnyebb lesz vele pl kimozdulni is.Majd meglátod, ne keseredj el,próbáljatok sokat beszélgetni a pároddal,az nagyon segít.

Boldog babázást!

Sza! Nálunk is valahogy így van. Nehezen tudom megosztani a figyelmet(jesszusom, mi lenne ha még egy babó lenne, ettől is félek, 3 felé "menni"), állandó megfelelési kényszerem van a babó felé, hisz tényleg 24 órás szolgálatban vagyunk mi anyukák. Én is úgy érzem, hogy kapkodok állandóan. Szegény férjemre alig marad időm, már tett is megjegyzés...nagyon félek, hogy elromlik a kapcsolat. De megróbálok jobban figyelni rá.Zavarja, hogy jobban a házhoz vagyunk kötve, mert mi azért szerttünk eljárkáni barátokhoz, vagy csak nézgelődni valahová, vagy elugrani vacsizni egy étteremben, most meg nagyon kötött az életünk, de ez így is lesz egy idei, én mondta neki, hogy azért ez jobb lesz idővel, most még pici a babó.

Sok ilyet hallottam, hogy a baba születése után gyakran tönkre megy a kapcsolat. Pedig én imádom a férjem!!!!!!!!!! Tényleg ki kell tartani, és szerintem NEKÜNK kell jobban figyelni a férjünkre.

Egy 7 hónapos babó anyukája.

Szerintem nincs igaza az utolsó hozzászólónak, nem nekünk kell még többet tennünk, hanem a férjeinknek kell elsődlegesen türelmesebbnek lenni, és igenis megfogni a dolgokat és segíteni.

Eleinte nálunk is viták voltak, hogy nekem miért 24 órás szolgálatom van, neki meg miért annyi a nap, hogy elmegy dolgozni (igaz, hogy néha reggel 5-től este 21-ig), hazajön, eszik, fürdik, tévé és alvás. Miért nekem kell menni ha felsír, miért én fürdetek, miért én vígasztalom meg? Igenis, ők is tegyék meg néha! És értsék meg, hogy a baba nagy felelősség, és tényleg 24 órás figyelmet kíván! nekünk mikor jár szabadidő? Mikor jár egy óra aggódásmentes pihenés? Mikor fürödhetek úgy, hogy nem rohanok, hogy na biztos felsírt a gyerek, apa meg nem tud mit kezdeni vele, mikor ülhetek bele a kádba ellazulni?...

Aztán nőtt a kicsi, már mosolyog, forgolódik, és apa is jobban feltalja magát vele, már tudnak "játszani" együtt:-) És m ár van időm néha enni, lefürödni, hajat mosni, vagy ideülni a géphez kicsit (bár hogy szakdogát mikor fogok írni, azt még nem tudom..)

A házasélet nálunk is a heti egyre csökkent, most igyekszünk ezen tudatosan változtatni. Mi tudunk munka közben kicsit a neten beszélgetni, amíg a gyerek alszik, bár jobb lenne élőben itthon:-) De mire gyerek elalszik és én is megfürdök, apa már alszik..

A lényeg, hogy tudatosak legyünk, beszéljünk a gondolatainkról, mundjuk el, hogy mit szeretnénk, hogy mi bánt, hogy mi lenne jó, és tudatosan alakítsuk életünket, és ne engedjük elhidegülni magunkat!

És tévhit, hogy kisbabával nem lehet menni. Miért ne lehetne? Akár 8 hetes, etesd meg, tedd be a babkocsiba és menjetek el egy étterembe enni. A gyerek addig alszik a kocsiban. VAgy sétáljatok az árkádban, fedett helyen egyet. VAgy ha van mama, dédi, barát, csak egy órára adjátok át a kicsit, és kapcsoljatok ki.

Tudom, nehéz, én sem értettem hogy lehet ezeket megtenni, de higyjétek el, az első 2 hónap nehéz, utána már mindig könnyebb lesz:-)

Kitartás, és ne hagyjátok magatokat:-)9

5 hós kislányos:-)

Èn is eggyet értek az elöttem szólókkal.

Hát mi is elhidegültünk egymástól.Igaz most már a la´nyom 10 hónapos,mégis mire elalszik,már 22.00óra.Èn fárad vagyok,a érjem is,meg nem is eröltetjük a dolgokat.már megszoktuk.Eleinte nehéz volt,de megszoktam...A la´nyom a mai napig min 3x ébred,van hogy 5x6x.mire ö elalszik én is olyan fáradt vagyok,hogy alig va´rom,hogy lefeküdjek....

Èn is egydül vagyok,szüleim 1000kmre laknak,anyósom 60kmre.A férjem reggeltöl estig dolgozik..

szóval így.

Kitartás.

10 hónapos kislány anyukája.