Sokat ártottam ezzel a babának?

Ijesztően hangzik amit írtál de meg tudom érteni.

A nővérem is mikor megszült depis volt pár napra és ugyan ezt csinálta,hihetetlen volt számomra hogy lesz*rta a babát,aztán a pszichológus világosított fel hogy a nők többsége átesik a szülés utáni depresszión,és nem azért van mert nem szeretik a gyermeket (akárhogy is vágytak rá). Ő is összeszedte magát és minden rendben,nagyon jó anya és imádja a picurt.

Szerintem jó dolog hogy viszonylag hamar kimentél ebből és " észhez tértél". Van aki a depresszió miatt megöli magát,vagy a gyermeket is. Te még a jobbik eset közé tartozol.

Ne aggódj! Sokan csak azért nem teszik meg, mert mondjuk nincs segítségük. Nekem is volt pár hasonló napom. Bár én nem mentem el, max 1-2 órát aludni, de ha ott voltam, hagytam a nagyit érvényesülni. Engem is bántott a gondolat, de iszonyú fáradt voltam. Extrém hasfajós volt és csak én keltem hozzá, vagy inkább úgy mondanám én voltam vele ébren éjjel-nappal.

Amúgy is rottyon voltam lelkileg mert én koraszültem. Egyik nap még boldog kismama, a következőben pedig ott álltam egy inkubátor mellett. Kb egyenesút vezetett nekem is a szülés utáni depresszióhoz. Szóval én is sok segítséget vettem igénybe.

A fiam már 1 éves múlt, nincs nyoma annak a pár napnak a kapcsolatunkban.

Ha Te ezalatt az idő alatt jobban lettél, és mostmár tudsz a babadra figyelni, akkor még jót is tettel neki!

Jo anya vagy, te nem akartál neki rosszat, hisz olyanoknak adtad akik szeretik es gondoskodnak róla!! 🥰

Ha ezen emészted magad, és olyasmiket írsz, hogy nagyon megbántad, akkor te még mindig nem vagy rendben.

A depresszió nem a te hibád/vétked, amit aztán meg lehet/kell bánni. Ha 6 napig 40 fokos lázzal folyamatosan rókáztál volna, és ezért bíztad volna a férjedre/nagyszülőkre a babádat, vajon akkor is helyénvalónak éreznéd azt mondani, hogy nagyon megbántad? A depressziót nem te csinálod, hanem veled történik. Nyilván ez az állapot nem foszt meg a felelősségtől úgy általában, de az isten szerelmére, csak rábíztad a családodra a gyermeked pár napig, nem pedig bántalmaztad vagy elhagytad őt! Hogyhogy lehet-e még olyan, mintha semmi sem történt volna? Ez egyáltalán nem nagy dolog! Tök jó, hogy ilyen támogató család vesz körül!

Szia!

Semmit nem érzékel belőle, nyugi😊

Mindenképpen jót tett neked, ne bánd! Én is elégé ki voltam az első 2 hónapban, ha ideállt volna elém valamelyik közelebbi családtagom, hogy most elviszi pár órára a babát,hogy pihenjek, szó nélkül adtam volna. De nem volt, én meg nem kértem.🙂 szerencsére hamar lecsengett, kb. 10 hetes korától átaludta az éjszakát, engem az rakott helyre.

Ne agyalj ezen, semmi rosszat nem tettél!

Remélem ezentúl minden rendben lesz, vigyázzatok egymásra😊