Anyukák, hogy bírjátok a sűrű éjszakai felkeléseket hosszabb távon a babához? Tippek, praktikák?

Nálunk is volt a kisfiamnak ilyen időszaka. Akkor is próbálkoztunk a másik szobában a férjemmel, és felkészültünk lélekben arra, hogy lehet, hogy félbe kell szakítanunk az együttlétünket. Volt, amikor egy gyors hátsimi után visszaaludt a kisfiam, és tudtuk folytatni a férjemmel, de olyan is volt, hogy csak szopival aludt vissza, ami picit időigényesebb volt és nem is túl romantikus tevékenység, akkor nehéz volt visszahozni a férjemmel a hangulatot. Volt, amikor már kínunkban csak röhögtünk. Nem tagadom, voltak feszült pillanatok is, kerestük is a megoldást, és rájöttünk arra, hogy a fiunk nappal ebéd után sokkal mélyebben alszik az első 1 órában (ez a mai napig így van, már 5 éves) így próbáltunk a hétvégi nappali alvásokra időzíteni. Meg lehetett szokni. Nyilván nem az az időszak volt a szexuális életünk csúcspontja, mert egyébként is fáradtabbak voltunk a kisbabás üzemmód miatt, de túléltük, jól vagyunk, azóta van már egy 3 éves kislányunk is, aki viszont olyan jó alvó, hogy ágyút lehet sütögetni mellette.

Az a lényeg, hogy tudatosítsátok magatokban a férjeddel, hogy átmeneti állapot, akármennyire is állandónak tűnik, és egy idő múlva tényleg sokkal könnyebb lesz. Mi már így érezzük az 5 és 3 éves gyerekeink mellett. Ez most jó, de pl. minket annyira nem vágott földhöz a kisgyermekes időszak, hogy most tervezzük a harmadik babánkat. Szval nyugi!😊

Együtt alvás nálunk is bevált+megszokod :)

Hamar meg lehet ezt szokni :)