Gyerek (ek) kel együtt alvó, szoptató anyukák, hogyan készültök el reggelente?
Arra gondolok, hogy ki tudtok-e például bújni kora reggel a szoptatott kicsi mellől, hogy elkészüljetek, reggelit elkészítsétek, mire a baba (és a nagyobb testvér) felébrednek, vagy ha kibújtok a kicsi mellől, azonnal ébred(nek a többiek is)?
Nálunk az utóbbi a helyzet, és bár szoptatni is nagyon szeretek, együtt aludni is, így nem tudok reggel anélkül elkészülni (WC, fürdőszoba, stb.), hogy ne kéne magukra hagynom őket.
És itt a probléma, mert amíg várniuk kell rám, belekezdenek valami játékba, és 1. vagy igényelnék, hogy játsszak velük, 2. összevesznek rajta, 3. nem akarják abbahagyni, amikor már indulni kéne (bölcsi, ovi). Mindenképpen konfliktus és sírás van.
A kérdésem lényege, hogy aki együtt ébred a gyerekekkel, mivel köti le őket, amíg maga is elkészül?
Hajnalban a kicsi többször kel ciccenteni, mire felébred, jól lakik. :) Megszokta, hogy fél hét körül kelünk, néha előbb elkezd énekelni, mint ahogy az óra csörög. Kap egy tiszta pelust, aztán jön a konyhába az etetőszékbe.
A nagyok sulisok, egyedül öltöznek. Reggeliben se sokat kell segíteni. Néha a kisebbet még vissza kell küldeni átöltözni. (Ma reggel lejött télikabátban, fülvédőben. :D)
Kávézok, reggeliznek, kapnak tízórait, megcsinálom a kiscsaj haját, és irány a busz. Aztán a picivel összebújunk a takaró alatt, megtömi a pocakot.
Köszönöm szépen a válaszokat:) A kicsi nálam másfél éves, a "nagy" négy és fél. Bár ő már akár meg is tudna egyedül reggelizni és felöltözni is, pont amikor a leginkább kéne, reggelente, ehhez nincs kedve. Egyedül vagyok velük, mert férjem hajnalban jár dolgozni.
Beállítom az órát fél hatra, de a kicsi gyakorlatilag 5 és fél 7 között bármikor/folyamatosan szopizik, nem tudok kislisszanni. A nagynál is gyakran előfordul még az ébredés utáni durva nyűgösség, amikor nem tud magához térni, addig viszont se enni (pedig éhes) se inni, se öltözni, se semmi nem megy. Neki az kell, hogy ébredés után még az ágyban megölelgessük egymást, bújjunk kicsit össze, stb. Így együtt jövünk ki, én is amit lehet, előr ekikészítek már este, de már az alatt is képesek összeveszni, hogy rákenem a vajat a kenyérre (asztalhoz addig a kicsit se lehet erővel sem ültetni, amíg nem látja konkrétan az ételt, a nagyot se nagyon, ezért ott csendben ülve nem bírják kivárni azt a két percet, meg még kettőt, amíg pisilek, az állva felhörpintett kávé már végképp kiveri a biztosítékot náluk türelem terén).
Aztán ugye nem hagyhatom őket magukra reggeli közben sem, utána öltözés, de gyakorlatilag mindkettőt én öltöztetem (a nagynak ritkán eszébe jut, hogy az sikerélmény, ha egyedül csinálja, de legtöbbször inkább nyafog a segítségért).
És a végén ott áll a két gyerek felöltözve, megreggelizve, én még szaladnék fogat mosni, fésülködni, nagyvécé és smink már tényleg luxus, de néha olyan nap van, hogy azt is kéne, és addig jön a fent vázolt konfliktushelyzetek közül valamelyik:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!