Ha külön szobában alszik a babátok, hogy oldjátok meg, ha néha mégis igényli az együttalvást? (Pl.: matrac, szülőiágy?)

Nálunk a fogzás volt egyedül egy nehezebb időszak. Mivel egy szobában volt a 2 gyerek, ezért fontos volt, hogy a kicsi ne ébressze fel a nagyot, ezért futottam éjszaka, ha meghallottam, hogy nyöszörög. Hiába volt csak 10-15 perc mire visszaaludt, én addigra felébredtem, így mi odatettünk egy matracot. Ha kelt vittem a takarómat és ahogy álomba simogattam, úgy én is visszaaludtam.

Ha hányós betegek voltak, akkor általában velem aludtak és a férjem étköltözött arra a pár napra a gyerekszobába az egészséges gyerekhez. Ez kisiskolás korukig volt így.

Van egy fotelágy a szobájában. Nem túl dizájnos, de pont ilyen esetekre vettük ide ezt még mielőtt megszületett. Én nem akartam közénk szoktatni. Egyszer-egyszer előfordul, hogy ott alszik el, de akkor egyikünk sem alszik pihentetően. Átszoktam vinni a kiságyába. Ha nagyon nem tudunk kiszabadulni tőle, akkor az éppen igényelt fél ott alszik a fotelágyon nála, ha nagyon muszáj, vele.

4,5 hónapos koráig babaöbölben aludt mellettem. Nekem nehezebb volt megszokni, hogy kipateroltuk, mint neki :)

Kedves 8-as válaszoló.

Babaölben alszik nálunk is,mellkasunkon.. de le is tehetjük utána mellénk de igénlyi a kontaktot. Etetés után mi volt a procedúra alvás előtt? Minket szinte támadnak hogy ránk ragasztjuk a gyermeket ha rajtunk alszik stb..de 1 honapos. Mikortol tudnánk a kiságyhoz szoktatni h ott aludjon késobb?

Mi is kaptuk az öbölért az ívet, de amikor 4 hetes korában, megborult hormonokkal zombi üzemben bőgve vánszorogtam át a szobájába, mert 10 perce tettem le és megint sír... na akkor eldöntöttem, hogy csinálja ezt az, akinek két anyja van, engem nem érdekel kinek mi a véleménye, a saját testi-lelki egészségünk a fontos. Az öbölben gyönyörűen aludt mellettem már kb. a 2. éjszakától. Sosem volt "éjszaka átalvós" (nem is vártam tőle), de az egész éjszakás jövés-menés redukálódott max 3-4 ébredésre, cici, néha pelus, mindenki boldog. Aki beszólt, azzal helyetcseréltem volna pár éjszakára szívesen és akkor ezzel le is tudtam a témát. :D

Cicin alszik el zömében, utána még hagyom egy picit magamon mindig hogy kellően mélyen aludjon, utána már mozgatható, nem ébred rá fel.

Az ágyába úgy szoktattam vissza, hogy olyan 3 hós korától nappal már mindig ott altattam. Utána az esti első alvás még mellettünk volt, a következő félálomban evés után, már árvittem, ha tudtam a következőnél is és így tovább. A végén már az első alvásnál is oda tettem le. Nem panaszkodott érte, bár cserébe még mindig sarkig nyitott ajtókkal alszunk és amint nyekeregni kezd, ott termek, mert ilyenkor még sokszor egy kis hátsimivel visszaalszik. Szerintem ez a kulcs. Egyrészt fokozatosan került át a saját ágyába/szobájába, másrészt érzi, hogy így is ott vagyunk azonnal, ha valami van megvan a biztonságérzete.

Ha jön a foga, vagy nyűgösebb, akkor többször megébred, ilyenkor ragad ott valamelyikünk (többnyire én) nála. Néha elég ha csak egy légtérben alszom vele, máskor összebújunk a fotelágyon. Mivel ilyen nem gyakran van, én ilyenkor nem szoktam visszarakni az ágyába, érzem, hogy ilyenkor kell neki a közelségem és ha így érzem, akkor szintén nem fogok azokra hallgatni, akik azt mondják ezzel elkényeztetem...