Alvás ellen őrjöngve tiltakozó 1,5 éves. Valami tipp?

Kislányom 1,5 éves. 9 hónapig nagy mázlink volt az alvással: betettük a kiságyba, és 10 percen belül magától elaludt, nem sírt, nyugiban nézelődött, majd egyszer csak becsukta a szemét és aludt. Ez ment újszülött korától 9 hónapos koráig, mindenki minket irigyelt.

Na de 9 hónaposan (miután megtanult mászni, felülni, felállni) ez megváltozott. Már nem aludt el, sőt le sem feküdt az ágyban magától, csak állt a rácsba kapaszkodva és nézett, egy idő után pedig elkezdett sírni.

Elkezdtük sorra kipróbálni a módszereket: melléfekvés, hátsimogatás, plüssállat, cumi, hordozás, ringatás, de semmi nem volt jó, gondolom azért is, mert soha nem altattuk így korábban, és nem kötötte össze ezeket az alvással.

Mivel napközben kint aludt babakocsiban, megpróbáltuk bent is tologatni, és végül ez vált be. Persze nem ideális megoldás, de ha nem akartuk, hogy órákig üvöltsön este a gyerekünk, akkor nem találtunk jobbat... Az előszobában fel-alá tologatva kb. negyed óra alatt elaludt szépen, és vissza tudtuk tenni az ágyba. Ez ment több mint fél évig... néha próbálkoztunk más módszerrel, de nem volt jó semmi.

Kb. 1 hónapja azonban már a kocsi sem jó neki. Konkrétan tiltakozik az alvás ellen. Az esti rutin (fürdés, törölközés/öltözés, fogmosás, mese...) alatt jókedvű, vidám, de amint az jön, hogy aludnia kellene, elkezd sírni, rázza a fejét, hogy nemnemnem, csapkod minket... nem tudjuk betenni az ágyába, nem tudjuk betenni a babakocsiba, mert üvölt, hogy nem, nem, záporoznak a könnyei...

Megint végigpróbáltuk persze a módszereket, sőt kaptunk kölcsön Adamo hintát is, de abban sem marad meg. Semmi nem jó, mert konkrétan az alvás ellen tiltakozik, és így 1,5 évesen már tud is sztrájkolni ellene.

A nappali és az esti alvásnál is ez van. Végül mindig úgy alszik el mostanában, hogy teljesen kifárad a hisztiben és akkor sírva valahogy elalszik, általában a babakocsiban, mert ott legalább azt elérjük, hogy feküdjön, és akkor abba belealszik... megszakad a szívem érte.

Őt egyáltalán nem hagyják meg ilyenek, hogy melléfekszem, mellébújok... le sem fekszik velem, egyből áll fel, mászkál, menne játszani.

Sose aludtunk vele egy ágyban, de most azt is megpróbáltuk többször, hogy átvinni közénk a franciaágyba, de ott sem marad meg, feláll, mászik le az ágyról...

Ha délután nem altatnám aktívan, akkor simán kihagyná a délutáni alvást; nincs nála olyan, hogy feladja és elalszik. Viszont 1,5 évesen még nyilván szüksége van a délutáni alvásra is, és miután nagy nehezen elalszik, alszik is simán 2 órát, szóval nem arról van szó, hogy nincs már igénye rá. (Párszor volt, hogy kimaradt az alvás, akkor estére kezelhetetlenül nyűgös lett.)

Amúgy éjszaka jól alszik, max. 1 ébredéssel, szóval azzal nincs gond, de az elalvások... kikészít már idegileg, hogy ennyire kétségbeesetten sír, úgy sajnálom... olyan, mintha valamiért félne az elalvástól, de fogalmunk sincs, miért. Mintha valami trauma érte volna egyszer elalváskor, de semmi ilyen nem történt, legalábbis akárhogy gondolkozunk, nem tudjuk mire visszavezetni.

Még rácsos kiságyban alszik, felmerült, hogy lecseréljük-e, de mivel semmilyen más ágyon, kanapén nem marad meg, szerintem nem ez a megoldás. Az unokatesójánál aludt már kisgyerekeknek való házikós ágyban, napközben nagyon tetszett neki az ágy, de amint az volt, hogy aludni kellene, menekült belőle...

Próbáltuk később altatni, előbb altatni, más ruhában altatni, más hőmérsékleten altatni, próbálkozott az apja nélkülem, próbálkoztak nagyszülők, de semmi...

Esetleg akinek hasonló gyereke van/volt, van még valami tippetek...?

Köszi!