Van olyan akinek otthon alszik a gyereke de az oviban nem?

Én is ilyen voltam :D . Gyűlöltem oviban aludni és sokszor nem is tudtam. Az az idióta óvónő még szarni se engedett ki senkit se. Volt egy kislány, aki tényleg be is szart, egészen az alvás végéig bűzölgött és halkan sírdogált... Ez már kevésbé vicces, de tényleg volt ilyen. Egyszer emlékszem, hogy nagyon durván begyulladt a fülem alvás közben, és az óvónő akkor se engedett ki a védőnőhöz. Hát igen, voltak köcsögségek az alvásidő alatt, de ennek már 15+ éve és utólag némelyik kissé komikus. Valószínűleg már feldobta a pacskert az az óvónő, aki rám is vigyázott gyerekként, mivel akkor se volt már fiatal. Bár ez nem alváshoz tartozik, de emlékszem, hogy mindig azt mondták nekem, hogy "Bence, ne rosszalkodj, mert megraklak!" :D Különben párszor valóban leb*sztak akkorát nekem, mert állandóan elloptam egy kék színű motort a többi gyerek elől, vagy agresszívan játszottam, nem ettem szépen, vagy elkezdtem "flörtölni" a kislányokkal :D . Most, 20 évesen már nyilván nem vagyok ilyen "rossz"... csak néha :D . Na mindegy, csak eszembe jutottak ovis történetek, amiket alvás előtt jó elmesélni...

De, hogy a kérdésre is nagyjából válaszoljak: Bár nincs gyerekem még, mégis úgy gondolom, hogy a legtöbb gyerek képes elaludni végül alvásidőben. De amúgy egy elég kényszeres és felesleges tevékenységnek tartom. Megértem, hogy egy kisgyereknek fél napot kell még aludnia, de én egyszerűen nem voltam soha fáradt olyankor. Arról nem is beszélve, hogy még azt a kevés szabadságot is elvették tőlünk ilyenkor. Nem lehetett inni, enni, hugyozni, szarni, okádni, vagy ilyesmit, csak feküdni lehetett. Valahogy mindig próbáltam magam lefoglalni arra a pár órára, de arra már a jó Isten se emlékszik, miket is csináltam ilyenkor.