Miért gondolják sokan, hogyha "végig csinálnak egy diétát", attól örökre megoldódik minden súly problémájuk?
Nem értem a filozófiát sem itt, sem máshol, a való életben. Az ismerősi körömben is rengetegen vannak, akik "fogyóznak", ami koplalást jelent, vagy 2-3 hónap diétát, ami után ugyanúgy visszaállnak a rossz szokásokhoz. Ezek az emberek miért gondolják azt, hogy ez így jó? Hol híznak 10 kilót, hol fogynak 10 kilót. Ez az élet rendje?
Számomra egyértelmű, hogy ha elérek egy testsúlyt, azt igyekszek megtartani az életmódommal és nem kezdek az x. nap után zabálni.
Hogy van ez? Miért az "azonnali" súlycsökkenést ígérő 3 hetes vackokat tolják minden felületen az ember képébe? Miért hisz ezeknek az ember? Miért nem gondolkodik?
Azért, mert ezt könnyebb elképzelni, és sokkal vonzóbb.
Most szenvedj 3 hónapig, egyed azokat, amik nem annyira ízlenek, és utána visszatérhet minden a régibe, amiben most amúgy jól érzed magad, csak az a fránya kiló ne lenne...
Na már most az embereknek sokkal nehezebb azt eladni, hogy mostantól vége a rántott husinak, a húslevesnek, és stb. vége annak, amit szeret, és megszokott.
Egyszerű pszichológia az egész.
igen, a kúra az jajjj túlélem és aztán jöhet újra a pizza, torta kínai kaja stb,
egyébként a többség még oda sem jut el ,hogy egy normális diétát három hónapig tartson edzés mellett, nemhogy után még abba is hagyja és egyen szemét kaját ugyanúgy mint előtte
itt normális diétáról beszélek, nem sztárdiétákról, meg 90 napos, kiskegyed okosságokról..
Mert az átlag ember nem képes rendszerszinten gondolkodni. Azt hiszi,bevesz valamit vagy megeszik valamit (mert az fogyaszt...), akkor majd lefogy. Vagy koplal, aminek rövid időn belül zabálás lesz a vége. De tovább megyek. Nemhogy rendszerszinten, de sehogy nem akarnak/tudnak gondolkodni. Most lassan felnő egy olyan generáció, akinek már lassan a sz@ráshoz is alkalmazás kell. Elég, ha szétnéz az ember itt,elképesztő mennyiségű életképtelen kérdez. Mindenre azonnali megoldást akarnak, amiért persze nem kell megdolgozni. Messzire vezető dolog ez. Mindenesetre én örülök, hogy nem most vagyok tizen,huszon éves.
Persze a lesz@rom hozzáállás nem csak a fiatalabbak "kiváltsága".
Azért, mert ezt szeretnénk gondolni mi dagadtak. Rühellem az egészséges életmódot, ez van akkor is, ha mást kamuzok. A mozgás oké, de ezek a párolt lófäszok, szénhidrátcsökkentett kamu undormányok és pótlékok a közelébe sem érhetnek egy jó fehér lisztes pizzához, a mekis kajához vagy a sarki gyroshoz. Oké, mindjárt előkerül néhány ember, aki esküdözik, hogy pedig a párolt répa a gasztronómia csimborasszója és milyen finomakat lehet enni egészségesen. Ja, jobb, mintha a szäromat enném meg, tényleg. De aki lehúzott X évet a valóban finom és függőséget okozó, de tök egészségtelen és gyilkos kajákon, az továbbra is vágyódik utána, és nem akar megbékélni azzal, hogy hátralévő életében havi egyszer engedhet meg kb. magának valamit, a többi napon meg megy fingató kelbimbó. Sokkal "egyszerűbb" kúraszerűen éhezni, ledobni sok kilót, utána visszazabálni, aztán megint koplalás, zabálás... Ez is egy függőség. Van az absztinencia meg a totális betépés. Átmenet nincs.
Saját bőrömön tapasztaltam, hogy a tartós életmódváltás a megoldás (-20 kiló), úgyhogy részemről ezt csinálom, de soha nem fogom senkinek azt hazudni, hogy ez milyen szép és jó, mert kurvära meg tudnám az elbäszott unalmas fahéjas-banános-epres-joghurtos-akármilyen zabkása után enni a vaníliás csigámat, ebédre pedig befalnék egy 32-es pizzát a párolt hús + zőccség helyett... Sajnos időszakosan vissza is esem.
Hát ezért. Remélem a messzidzs átmegy.
Én 13 kilótól szabadultam meg, azóta tartom. Hülyeségnek gondolom azt, hogy az egészséges életmód egyenlő a sanyargatással. Az, hogy alapvetően nem eszem szénhidrátdús ételeket, az nem jelenti azt, hogy amikor leesik az állam egy boltban a frissen sült péksüti illatától, akkor nem csábulok el. A különbség annyi, hogy előre tervezek és nem megyek be heti 5-ször a boltba, hogy megadjam a csábulás esélyét, illetve a 3 db helyett, csak 1-et eszek és azt kiélvezem.
Az, hogy egészségesen élek, nem jelenti azt, hogy nem ehetek meg olykor pár szelet pizzát, nem ehetek néha egy jó majonézes krumpli salátát, vagy egy bolognai spagettit, rántott húst, bármi egyebet... A hangsúly a súlytartásnál a mértéken van, illetve azon, hogy ne ezen ételek adják a táplálkozás nagy részét.
Semmit nem vonok meg magamtól, csak mértékkel fogyasztom, ha már nagyon kiabál a lelkem valamiért és lám, nem híztam/hízok vissza. Nincs rossz érzésem, ha ilyesmit eszek, mert tudom, hogy nem árt.
Énsem bírnék úgy élni, hogy sosem engedek magamnak olyan ételeket, amiket alap helyzetben nagyon szeretek, ez egyértelmű, de nem is ez a megoldás szerintem.
Nap mint nap látom itt a kérdéseket, hogy azonnal, most, x kiló, hogyan, "ledobtam, de azonnal visszajött" stb. Nem értem... Vagyis az általatok felsorakoztatott érveket értem, de akkor sem fér a fejembe.
ki beszélt neked sanyargatásról? diétában is lehet finomakat enni ,csak tudni kell a módját és után kell olvasni rendesen, normális információk birtokában ez gyerekjáték,
a kérdésed az volt h miért nem gondolkodnak az emberek,
a válasz egyszerű, mert minden most és azonnal kell, viszont az a poén hogy gyorsan és azonnal lefogyni nem lehet, ezért küszködik a diétázok, fogyózók 90 %-a, mert ezt nem képesek elfogadni, egy két hét alatt várnak csodákat
viszont diétázni is több szinten lehet, jól, nagyon jól és ki...tt jól, remélem így már kb érted mire gondolok
ez kb olyan mint középfokú angol nyelvvizsga és középfokú angol nyelvvizsga között is különbség van
papíron mindkettő nyelvvizsga, csak nem mindegy hogy 12. próbálkozás után lett meg 61%-al, vagy elsőre 99%-os minősítéssel..na így van ez a diéták összeállításánál is, látszólag mindenki diétázik, gyakorlatilag meg mégsem annyira
Kérdező, én évekkel ezelőtt dobtam le a túlsúlyom nagy részét, ennek tükrében tépem a számat. Pontosan azért, mert nem friss már az élmény, hanem vannak hullámvölgyeim, nem a súlyleadás sikerélményétől extázisba kerülve osztom az észt. Én is kiálltam többek közt ezen a fórumon is néhány éve, lehülyézve minden szezondiétázót, hogy mekkora marha, miért nem bírja, pedig az egészséges életmód a tuti, és énmindenkinélokosabbvagyok. Mellesleg. Továbbra is tartom én is, hogy az életmódváltás a megoldás, de pontosan tudom azt is, hogy az általad leírt ideális kép mocskosul nem létezik azok számára, akik évek óta küzdenek a kajafüggéssel. Újra leírom: nincs egy szelet pizza, csak egy egész 32 centis, nincs egy kocka csoki, csak két 200g-os tábla. Vágod?
Kurvä nagyot lehet csattanni a földön, elég csak annyi, hogy összeadódnak a dolgok, nincs idő főzőcskézni, méregetni, és máris plusz három kiló a pesti gyorskajáktól meg a hazafelé 8 órás éhezés után bedobott éhelverő fornettitől.
A csirkerizstől meg zöldségektől a belem kifordul. Tudod, ízlések és pofonok, én rágtam elég ideig azokat az undormányokat, hogy most már rájuk se bírjak nézni. Inkább nem eszem semmit. (Nem beszélek a levegőbe, most is egészségesen élek, egy órája bäsztam a kukába a zabos kurväistennek kb. a harmadát, mert nem bírtam megenni.)
Én is egy éve élek már így, tehát engem sem a csillámpóni varázsolt el azzal, hogy a képembe dörgölte a mocskos csilli-villi porát múlthéten. :D
Mi a kellemetlenség benne? Hogy egy éve minden hétvégémen rá kell szánnom egy-két órát arra, hogy megtervezzem mit fogok enni jövőhéten reggelire, ebédre vacsorára, majd egy délutánom elmegy arra, hogy mindehhez bevásároljak. Mivel ezeket mindig a programomhoz igazítom, ezért nincs olyan hogy kopog hazafelé a szemem és beugrok a fornettibe, vagy bármilyen más pékségbe.
Ha úgy érzem megdöglök éhen, avagy éppen nincs időm főzni, akkor egy répáért, paprikáért, paradicsomért, bármilyen nyers zöldségért ugrok be a boltba és egy tonhal konzervért, egy kis sonkáért, vagy kolbászért, amit szabadon megehetek a munkahelyemen. Útközben nem jön rám az éhség... már egy éve, mivel mindennap háromszor eszek és az eltelít, illetve tudom, hogy nincs pékségbe mászkálás! Elhatározás kérdése.
Egy szelet pizza van... A 32-esnek pontosan az egy negyede, de ha úgy tetszik, akkor nyolcada. A legtöbb pizzériában lehet kapni így is, de ha rendelek és egy felet betolok sincs vele semmi gond, mert a párom megeszi a másik felét. (Arról nem is beszélve, hogy sütni is baromi jót tudok magamnak, de ezt most hagyjuk!)
Tábla csoki van, de ki a jó ég mondta, hogy azonnal fald fel az egészet? Csokiból is 90%-ban a cukormentes narancsos étcsokit eszem, mert finom és mert kielégíti az édesség vágyamat napi 1 szelet, mindezt mondom úgy, hogy korábban gumicukron és milka csokin függtem esténként a tv előtt.
A chips volt a másik gyengém, amit ma kókuszzsírban sütött édesburgonyával váltok ki. Ugyanúgy ropog és sokkal finomabb, mint a bolti chips. :) De ha havi egyszer megkívánom a boltit, akkor mivan? Semmi...
A legnagyobb baromság, hogy az egészséges életmód/diéta a zabról, a rizsről, a salátáról, meg a csirkemellről szól. Így én is begolyóznék.
A mai ebédem pl. lasagne volt szénhidrát csökkentett tésztából, abszolút egészséges alapanyagokból, kevés sajttal. A desszert gesztenyepüré cukrozatlan gesztenye masszából és kókusztejszínhabból, eritrittel édesítve. Nem szeretem a zabkását, havi 1-szer vagyok hajlandó megenni, helyette lehet tojást reggelizni bármilyen formában. Vanília pudingot tápiókából/chia magból valami gyümölccsel, csoki shake-et kókusztejből, szintén édesítővel, tonhalat, házi májkrémet, stb. stb. A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen. Én abszolút nem érzem ezt megterhelőnek, de persze ha valakinek jobb a jojo effekt, hát rendben. Én elfogadok mindent, csak kíváncsi voltam mi vezérli az embereket ebben, de lerí a rosszindulat a válaszokról, amit annyira nem értek. :)
Nem leszek sem több, sem kevesebb a felfogásommal, ahogy más sem a sajátjával...
kedves kérdező,
igen vannak rosszindulatú vagy arrogáns válaszok, és?? mindenki az életével azt kezd amit akar, ehhez mindenkinek megvan a saját maga joga, ha valakinek segítek mindig az eszébe juttatom, hogy nem nekem akar jól kinézni, zsírmentes tested, egészségesebb életet, hanem saját magának. senkit sem lehet megmenteni önnmagától
kevesebb vagy attól mert nem eszel zabot meg zöldséget?! nem, miért lennél? az embereket a belső értékeikért kell elismerni és nem azért, mert mit és mikor esznek, jó kis világot élnénk ha így lenne...
semmi gond nincs ahogy Te étkezel, folytasd ezt, nincs ezzel gond, az a jó a fitness, testépítés, egészséges életmódban, hogy igazságos, nem úgy mint az élet más területei,
itt ha minden szabályt betartasz és az input 100%-os, akkor bizonyos gátló tényezők hatása ellenére /család, "barátok", genetika stb stb stb / is a kiement, az output lehet 60 - 70 - 80 90 100 % is akár,
az élet nagyon sok aspektusában nem így van, sokkal fontosabbak az adottságok, pl hiába kosarazom 12 órát naponta ha 155 cm vagyok és a súlypontemelkedésem nincs 10 cm, a büdös életbe nem lesz belőlem NBA sztár, de még megyei 3. osztályú játékos sem... nem tudom mennyire jön át, hogy mit akarok mondani ezzel?!
nagyon sokan, főleg a nők sajnos nem hajlandóak elfogadni tényeket, és meg lehet nézni azokat a nőket, akik elfogadják és kicsit racionálisabb, csúnya szóval élve pasisabb hozzáállásuk van a diétához, sporthoz, ég és föld a magukat sanyargatni nem akaró nőkhöz képest, de még valami
sokan vannak úgy, hogy hát ők nem esznek ilyesmiket, mert hát ők nem fognak így élni egész életükben stb stb, jó, ki vitatja?! de ez kb olyan, hogy ááá nem törlöm ki a seggem, ma még úgyis szarok... vagy minek élni, úgyis meghalunk, nem?!
ilyen hozzáállással a legtöbb ember jobb ha bele se kezd az illető semmibe sem, de nem baj ez, vesztesekre is szükség van ahogy Csernus mondja, hiszen másképp kikhez képest lenne győztes az a kevés szűk rétek akik rendelkeznek az alábbiakkal: kitartás, fegyelem és önuralom
hmmm?!
Kérdező, semmi rosszindulat nem volt a válaszomban, csak leírtam ennek a pszichológiai hátterét a saját szempontomból, hogy mi lehet ennek a jelenségnek az oka. Elvileg erre kérdeztél rá.
Sajnos bejött az, amit előre gondoltam, hogy te egyáltalán nem a válaszokra vagy kíváncsi, pusztán megerősítést és buksisimit keresel, hogy dicsérjen meg mindenki, hogy milyen ügyin váltottál életmódot, és mennyivel különb vagy a többi embernél. Máskülönben nem írnál litániákat arról, hogy milyen ügyike vagy. Egy komment erejéig belefér, de a további egomajomkodásodhoz meg nem asszisztálok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!