Válaszolnátok pár evéssel kapcsolatos kérdésre?

Hát én meg pont a fogyókúrázókat nem értem.

Akármit eszem, tartom a súlyom, múlthéten hazafelé megéheztem, és bementem a KFC-be, ez lett belőle:

[link]

1-3: "Ahány ház, annyi szokás". Nyilván nagyon fontos, hog ki mit szokott meg otthon. Én pl. csak fogyókúra alatt nem eszem a virslihez kenyeret, (vagy ha nemigen vagyok éhes) különben nekem kenyérrel természetes. Sok helyen azért esznek kenyeret az étel mellé, hogy jobban laktasson, és kevesebb pénzből kijöjjön az étkezés.

4-5: Megváltoztak az étkezési szokásaid, pl. a szénhidrátfüggés már pár nap alatt meg tud szűnni. Ezen sincs semmi meglepő szerintem. Hozzászoktál az új étrendhez, ennyi.

6. Sokan édesszájúak, és kívánják az édességet, én is. De a fogyókúrámkor szabtam magamnak egy 100 kalóriás napi határt, de olyan élvezettel tudom elmajszolni azt a 2 szelet csokit:)) Nyilván ez is "függő", ha egyáltalán nem ennék pár hétig, már nem hiányozna, de miért vonnám meg magamtól teljesen azt, amit szeretek?

7. Passz:S

6. Én szeretem és megszoktam az édességeket, így nem ritka, hogy a napom nagyobbik fele édesség s a sikeres fogyásom alatt is ebédeltem krémes tortát (azért igyekszem visszafogni, de kizárólag lelki egészség okokból, szeretném elérni, hogy csak a szükséges dolgoktól függjek :D bár fizikailag nem kell az édesség, pszichésen még előjön).

De ennek semmi köze a cukorhoz. Normál cukrokat nem eszem, a (picit rugalmas) szénhidrátkeretem pedig nagyon alacsony. A szénhidrát nem esszenciális tápanyag, nem kell enni. Csak muszáj, mert szinte mindenben van :D Plusz azért sokaknak kell nem minimális mennyiségben, edzéshez is jól jön, vannak nagy gyümölcskedvelők, s egyebek, akiknek teljesen jó a saját szénhidrátdús életmódjuk. Én megvagyok napi 10g szénhidrát alatt is (ideiglenesen, mert morc vagyok, ha tartósan nincs sok zöldségem), de édességet akár napi többször eszem. Ez két teljesen különböző dolog.

Másoknál egyszerű: cukorfüggőség, édes íz függőség, megszokás. Máig felbukkan bennem a desszert gondolata evés után, pedig már régen nem kellene úgy ennem, mint rég. De 3 évtizedet nehéz eltörölni. Az agyam még nemet mondana, de addigra már kész az édesség... Ami finom. Ez sokat jelent az embereknél, akár az egészségük ellenére is, de nálam ilyen nincs, akkor már rég nem ennék édességet... De így nehéz.

Sok butaságot mondanak az emberek, rengeteg tévhit kering a táplálkozással kapcsolatban, az orvosok és a dietetikusok sem értenek mindig hozzá, s akkor még finoman fogalmaztam.

A párom bármihez kenyeret evett, kivéve a krumplit. Most mindenhez rizst eszik. A sárgaborsófőzelékhez is. Ez ilyen.

A tojáshoz sokan képtelen csak zöldséget vagy semmit enni. Én is kenyérrel ettem régen, ez nekem eléggé érthető. Plusz a jó kenyér finom, akármennyire is nem néznénk ki ezt a lisztből. Sosem laktatott, így nem voltam érte oda, de az íze azért nem volt rossz.

A tojás zsíros. Kevesen tudják megenni a sok zsírt szénhidrát nélkül...

A hányingeredet nem tudom, nekem nincs. Csak enyhe cukormérgezést kapok az almától (a banántól nem, ami még érdekesebbé teszi a dolgot).

Te amúgy mit eszel, hogy sem a zsír, sem a szénhidrát nem jön be? Illetve a leírásod alapján gondolom, hogy azért mindkettő OK lehet, csak sok nem és a fajtája sem mindegy...

Hogy tudják egyesek megenni a káposztástésztát?

Hogy lehet a virslihez majonézt enni?

Miért nem tesz mindenki vajat a májkrém alá?

...

Érted mi a lényeg? ugyanezeket lehetne tőled is kérdezni. A válasz: azért, mert mindenkinek más az ízlése, szokása.

Ennyi.