Létezik, hogy valaki egy gyerekkori trauma miatt kezdett el hízni?
Akkor kezdtem el hízni, amikor megkezdtem az iskolát 6 évesen. Eleve egy kicsit vaskos voltam, amiért a társaim kiközösítettek. Nem voltam barátaim...stb. Anyám dokihoz vitt, mert rövid idő alatt elég sokat híztam az első pár hónapban. Az orvos szigorú diétára fogott, mert ki akarta deríteni, hogy hormonzavaros vagyok-e. Kiderült, hogy nem vagyok az, azonban a diéta után ugyanúgy híztam. Szüleim nem nagyon foglalkoztak vele, mert úgy gondolták, hogy majd leadom, amikor serdülök. Hát nem így lett.
Az egész életem a diéták körül forog. Egy csomó mindent kipróbáltam már.
Futni kezdtem a parkban (vagy a ház körül), de az állandó beszólogatások miatt úgy döntöttem, hogy inkább kondiba megyek. Ez sem volt túl jó ötlet, mert ott is mindenki azt nézte, hogy én mit csinálok...Nem túlzok. Volt olyan is, hogy annyira elfáradtam, hogy "cserben hagytak a lábaim" és seggre ültem, azok meg csak kiröhögtek. Egy egész kis csoport gyűlt körém, amikor futottam, de nem azért, hogy bíztassanak...
Hova menjen egy túlsúlyos ember edzeni, ha már az utcán és a kondi teremben sincs nyugta? Minek vannak a kondi termek akkor, kérdem én?
Végső elkeseredésemben még egy olyan fogyasztószert is kipróbáltam, hiába tudtam, hogy az úgysem ér semmit.
Nagyon-nagyon-nagyon nehezen sikerült leadnom 5kg, néhány hónap alatt, aztán amikor az egyik ismerősöm rákérdezett, hogy "Na már megint híztál?" összetörtem, és hagytam mindent a fenébe. Megint.
Jelenleg egy újabb mélypontomat élem meg, szóval bocsánat, hogy panaszkodok, de máshol nem lehet, illetve nem tudok.
Köszönöm, hogy végigolvastad. :)
Szia !
Javaslom próbáld meg ezt olvasgatni itt sok minden okos dolog van,igaz nem fogyókúra,hanem életmód váltás :
válasza:A lényeg hogy nem szabad feladni. Én is a hátsó udvarban kezdtem a futás 5 percekkel. Egyébként a kondi termek már csak ilyenek. Sokan azt is megszólják akik 5 kilóval kevesebb súlyú súlyzót emelgetnek és mindenkinek beszólogatnak.
De a szobában is lehet edzeni, sok tornavideó van már amiből bőven lehet válogatni. A zumbához se kell olyan nagy hely, a pilateshez meg elég csak egy szivacs. Ha van emelet a házban vagy x-edik emeleten laksz sokat lépcsőzz azt se látják sokan
Étrendnek én az egészséges táplálkozást ajánlom. Nem hiszek a paleo 90 napos 1 ételcsoport köré épülő stb diétákban
válasza:Szerintem meg szánalmas ez az önsajnáltatás, már bocs. 21 eves vagy, felnőtt ember. Már azt csinálsz, amit akarsz.
Olvass szakirodalmat, nezz utána annak, mit erdemes enni hosszú távon!!, mit, hogyan kellene sportolni, tűzz ki egy időpontot es kezdd el.
Hiába agyalsz minden egyes nap azon, hogy mennyire rossz eleted van es miert jutottál idáig. Azzal nem leszel előrebb.
En is volam túlsúlyos, meg rengetegen bántottak gyerekkoromban, a szüleim nem foglalkoztak velem, de nem lehet mindent erre fogni.
Az meg nem kifogás, hogy kinevettek es "nem tudsz" sportolni. Kit erdekel, mi gondolnak? Majd fel ev múlva egy szavuk sem lesz, amikor leadtál mindent. De ha ennyire zavar, tornázz otthon, es menj el setálni.
Amúgy meg nem azert nem fogysz, mert te annyira csodabogár vagy es semmi sem segít rajtad. Nem etkeztel rendesen es nem sportoltál normálisan. Pedig ennyi a titok.
válasza:A sok evésnek lehetnek lelki okai.
De ha valaki sok húst, zsírt eszik attól nem lesz elhízott. Ellenben, vannak akik viszonylag keveset esznek, szénhidrátot és tejet, de mégis zsírosak.
Térj át a hús és zöldségevésre kenyér, tészta, krumli és tejtermék helyett, és normalizálódni fog a súlyod.
Ez akkor igaz, ha nincs hormonális betegséged. Ha inzulin rezisztenciád van, vagy pajzsmirigy problémád akkor komoly szénhidrát csökkentés, és teljesen tej és gluténmentes táplálkozás kell. Ezek mindig bejönnek, általában elég gyorsan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!