Milyen anyagi vonzata van a válásnak? Mi a menete?

Az attól függ, mennyire tudtok megegyezni egymást közt. Ha közös megegyezéssel zajlik a válás, és a bíróságnak csak a kettőtök közti megállapodást kell jóváhagyni, akkor pár tízezer forintos illetékkel és egy-két tárgyalással megúszható az egész procedúra (ha nincs közös gyerek, akkor egy tárgyalás, ha van, akkor kettő).

Ha azonban nem tudtok megegyezni és ügyvédet kell bevonni, akkor a határ a csillagos ég.

"Páronként és házasságonként változó, hogy milyen hosszúra nyúlik a folyamat, attól is függ, hogy hogyan viselkednek afelek, együttműködnek-e egymással és a bírósággal. Ha a válás előtt mindenben meg tudtak egyezni, akkor két tárgyalás, 3–6 hónap is elég a szétválasztáshoz. Ha viszont a felek nem működnek együtt, vagy nem tudnak a közös kiskorú gyermek felügyeletéről, a kapcsolattartásról vagy a vagyonról megegyezni, a bontóper akár egy-másfél évig is elhúzódhat. Sajnos az úgynevezett tényállásos bontás esetén – amikor nincs megegyezés a felek között – a bíróságnak kötelessége feltárni a kapcsolat megromlásához vezető okokat, valamint minden olyan tényt, amelyekből a felmerülő kérdések tisztázhatóak – ez bizony nagyon kínos lehet és hosszú időbe telhet.

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint, ezt annak is meg kell fizetnie, akinek nincs jogi képviselője. Az ügyvédi munkadíj különböző, de aki nem tud fizetni érte, az igénybe veheti aJogi Segítségnyújtó Szolgálatot (amit a köznyelv csak „a nép ügyvédjeként” emleget).

A válást a válókereset benyújtása indítja el. A keresetlevélnek tartalmaznia kell a két fél személyi adatait, meg kell jelölni, hogy ki a felperes (vagyis ki kezdeményezi a válást) és ki az alperes: még a közös megegyezéssel elválóknak is választaniuk kell a szerepek között. Meg kell nevezni az eljáró bíróságot, a feleket képviselő személyeket, az érvényesíteni kívánt jogot, valamint az adott bíróság hatáskörét és illetékességét. A keresetlevél legfontosabb eleme a határozott kérelem: részletezni kell, hogy konkrétan mit akarunk elérni.

A válókereset speciális részét alkotják a házasság megkötésére és a házasságból származó gyermekek születésére vonatkozó adatok. A keresetlevélhez az adatokat igazoló okiratok másolatát is mellékelni kell, kivéve, ha azok személyi igazolvánnyal is igazolhatók.

A felperes benyújtja a válókeresetet, majd értesítik az alperest a bontóper megindításáról. A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a házastársakat és megpróbálja kibékíteni őket. Amennyiben a békítés eredményes, a bíróság értelemszerűen megszünteti a pert. Ha az első tárgyaláson nem sikerül megbékélni egymással, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Még ekkor is lehet visszakozni: ha a felek három hónapon belül nem kérik írásban az eljárás folytatását, a procedúra abbamarad. Az eljárás folytatását az alperes és a felperes egyaránt kérheti. Abontóper során rendelkezni kell a házastársak vagyonának felosztásáról, a gyermekek szülői felügyeletéről és egyéb szükséges kérdésekről. A közös megegyezéses válások a legrövidebb lefolyásúak: ha nincs a házasságból származó közös gyermek, akkor az első tárgyaláson a bíró végzésbe foglalja az egyezséget és kimondja a válást. Ugyanez történik, ha a házastársak már három éve bizonyítottan különélnek egymástól. Ha a párnak van közös gyermeke, de közös megegyezéssel válnak, a második tárgyaláson az egyezség végzésbe foglalásával mondják ki a házasság felbontását. Tényállásos bontáskor azonban lehetetlen ilyen rövid idő alatt feltárni a házasság felbomlásához vezető okokat és rendezni a vagyonmegosztást, illetve a gyermekelhelyezést. Ha a felperes (aki a házasság felbontását kérelmezte) nem jelenik meg az első tárgyaláson, akkor a bíróság megszünteti apert. Tegyük fel, hogy a folytatólagos tárgyalást mulasztja el valamelyik házastárs: a bíróság a tárgyalást a jelenlévő ellenfél (alperes), illetve a távol levő felperes előzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, ezek hiányában új tárgyalási napot tűz ki.

A házasság megkötésével nemcsak életközösség, hanem vagyonközösség is létrejön, és ez addig tart, ameddig maga a házasság. A férj és feleség közös vagyona mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek. Közös vagyon továbbá a külön vagyonnak az a haszna is, amely a házasság alatt keletkezett. Különvagyonnak számít az a rész, ami a házasságkötéskor megvolt; amit a házasság fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott a házastárs; a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy, illetve az a vagyon, amit a különvagyon eladásából szerzett a házastárs. Figyelem: a különvagyon részét képező, mindennapi életvitelt szolgáló tárgyak tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válnak! Vagyonmegosztásnál érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy érinteni fogja-e valamelyik felet a vagyonszerzési illeték kötelezettsége: erre ugyanis bonyolult szabályok vonatkoznak. Inkább a kellemetlen meglepetéseknek veszi elejét.

A házassági szerződést a házastársak a házasságkötés előtt, de akár aházasság alatt is megköthetik.

Ebben meghatározhatják, hogy atörvénytől eltérően mely vagyontárgyak tartoznak közös-, illetve különvagyonukba. Így a bontóperben könnyebben meg tudnak egyezni a vagyonjogi kérdésekben, illetve a bíróság bizonyítás nélkül tud dönteni az adott kérdésekben. Nem automatikusan, de valóban ez a gyakoribb, a megszokott. A gyermek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a gyermek fejlődése szempontjából kedvezőbbnek ítélik a feltételeket. Ennek felmérése gyámügyi szakértők, esetenként gyermekpszichológus bevonásával történik. 14 év feletti gyermek elhelyezésére vonatkozó döntést csak az ő egyetértésével lehet meghozni. Ezalól csak akkor van kivétel, ha az általa választott szülőnél bizonyíthatóan veszélyben lenne az egészséges fejlődése. Sajnos nincs ilyen varázsrecept. A kapcsolattartás szabályait abíróság az ítéletben rögzíti. Megszokott rend, hogy a különélő szülő minden második hétvégén találkozhat a gyermekével, az iskolai szüneteket, valamint az ünnepeket pedig egymás között megosztják a szülők. Fontos tudni, hogy aházassági bontóper esetén a bíróság a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról akkor is dönt, ha erről nem terjesztettek elő kérelmet a felek. forrás: Europress A törvény szerint a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, amije van, ezért az alacsony kereset nem kifogás a gyermektartás ellen. Ha nem sikerül a szülőknek megegyezniük, a tartásdíj összegéről a bíróság dönt, figyelembe véve a gyermek szükségleteit, a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait, illetve azt, hogy agyermeknek van-e saját jövedelme. A tartásdíj mértéke ezek alapján ajövedelem 15–25%-a lehet – de nem haladhatja meg az 50%-át. A bíróság azonban nem mindig ismeri a valós anyagi viszonyokat, hiszen az igazolt jövedelem és a tényleges bevétel eltérhet egymástól.

A bíróság mérlegel, és vitás esetben úgy dönt, hogy a nagyobb teherbírású szülő vállaljon nagyobb részt a gyermektartásból. Abban az esetben, ha valamelyik fél nem magyar állampolgár, a házasság felbontásakor dönthetnek, hogy melyik joggyakorlatot válasszák: magyar bírósághoz forduljanak, vagy a külföldi házastárs állampolgársága szerinti jogrendet kérni.

A jelenleg hatályos rendszer szerint az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól felülvizsgálatot lehet kérni, ha az a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása miatt a megállapodás súlyosan sérti valamelyik fél érdekét. 2014-től azonban ez az időlimit megszűnt . Erre találták ki a mediátori szolgáltatást, a peren kívüli asszisztált konfliktuskezelést. Sok ügyvédi irodában kínálnak ilyet, de önálló vállalkozások is foglalkoznak vele. A mediátor tulajdonképpen hivatalos békítő-közbenjáró. Segít kívülről nézni az ügyet, képes lehántani az ellentétekről az indulat mázát, ugyanakkor a jogi környezettel is tisztában van. Néha ezek abeszélgetések olyan jól sikerülnek, hogy párterápiába fordulnak át, és akár a házasság is megmenekül. Törvényi változások 2014-től az új Ptk. életbe lépő módosításai megkönnyítik aválás folyamatát.

Remélem tudtam őnnek olyan informaciokat adni ami segiteni tud.

Kedves Beatle 1970 felhasználó.

Ha megkérhetném ha valamihez hozzászól, azt ne amolyan facebookos módon tegye. Vagy is ne csak a szépen mutató oldalát mutassa be.

Amit ön leírtak valamelyest elméleti szinten megállja a helyét, de a gyakorlati oldallal még csak köszönőviszonyban sincs.

Én most nem akarom az ön által leírt pontokat a valós gyakorlathoz igazítani, mert ez esetben az ön teljes levelét át kellene javítsam.

Két "normális" ember között ugyan van némi esélye, hogy így a leírtakhoz hasonlóan történik egy válás, de mi tagadás, ritka mint a fehér holló. Márt csak azért is, mert két normális ember nem válik. Ők képesek úrrá lenni a problémákon. Viszont ellenkező esetekben, és ez a többség, sem az ön által leírt bíró gyakorlat, sem a jogok alkalmazása nem felel meg a valóságnak.

Nem kritizálni akarom, megsérteni meg végképp nem, de nyilván ön hölgy, s csak ezen oldalról írta le a mondanivalóját. De mint írtam ezzel sokakat megtéveszt.

A válás elsősorban az ügyvéden, de leginkább a bírón múlik. Azon, hogy hogyan alkalmazza a nagyon pontatlan, óriási skálában alkalmazható törvényeket.

Minőségi szolgáltatást nyújtó ügyvéd, és sajnálatos módon bíró, az megint csak fehér holló módjára vannak jelen a törvénykezésben.

Az összes többit nem érdekli csak a pénz, na meg az idő. Ugyan is abból a legkevesebbet szeretne felhasználni. Így viszont nem ismeri meg sem a válófeleket, sem a miérteket. Sajnos így a hogyan továbbra is a legrosszabb megoldások születnek.

És itt nem a válófelekre gondolok elsősorban, hanem a gyerekekre.

Ez egy bonyolult dolog, ahol már réges-régen meg kellet volna reformálni az ide vonatkozó törvényeket.

Ez a mondat meg már nem ide tartozna, de igazság szerint mindent meg kellene reformálni.

Elnézést, hogy bíráltam az írását, de lehetőleg valósat írjunk, nem azt, hogy valami elméleti szinten milyen szép és egyszerű.

Tisztelettel:..

7. "Márt csak azért is, mert két normális ember nem válik. Ők képesek úrrá lenni a problémákon."

Ez azért durva és bántó általánosítás. Van olyan, hogy két ember pont a válást látja megoldásnak a problémákra, és kulturált módon képesek megvalósítani a válást. Én is elváltam, mert minden, a házasság megjavítására tett kísérletünk kudarcba fulladt az exemmel (évekig próbáltuk helyrehozni). Ettől még nem volt ereszdelahajamat, nem voltak viták, veszekedések, a gyerek eszközként való használata, stb. Történetesen a környezetemben több kulturált válást láttam, mint anyázósat.