Az egyik barátom válófélben van. Az anyuka lépett le. Szeptember óta az apuka neveli három gyermekét. Az anyuka kijeletkezett állandó lakcíméről és átjeletkezett édesanyja lakcímére. Ez azt jelentheti, hogy lemondott a gyerekekről?

Ezzel nem mondott le a gyerekről,de ez egy jó pont az apukának,a malmára hajtotta az anyuka a vizet:-).A bíroságon ez az apukának már előny.A tárgyaláson fogják feltenni azt a kérdést,hogy a ygerekeket hol szeretnék elhelyezni,másik fél is egyet ért e vele,ha nem tudnak megegyezni akkor a bíró hozza a gyerekek érdekeit nézve a döntést.Ebben az esetben,hogy az anya már el is ment,ki is jelentkezett az apuka kérheti,hogy nála legyenek a gyerekek elhelyezve,anyukát gyerektartás fizetésére kötelezik,akkor is ha lemond a gyerekekről,magyarul láthatást nem igényel.Nem tudom,azóta jelentkezett e az anyuka,akart e találkozni a gyerekekkel.De az apuka lemondhat a gyerektartásról is ha enélkül is el tudja tartani a gyerekeket.

Ez így tipikusan az a történet, amiről valójában semmit nem lehet tudni ebből a két mondatból. Az én anyukám is mondhatnám, hogy "lemondott" rólam, de valójában soha nem hagyott el, szeretjük egymást, viszont a mai napig megszenvedem, amit akkor a bíróságosdin és később egymás ellen műveltek velem, amit többnyire az apám makacsságának köszönhetek. Szerintem nem az a lényeg, hogy hol lesznek a gyerekek, hanem hogy az érzelmeiket ápolják, tiszteljék és békénhagyják őket, mert nem az ő dolguk, hogy anyu miért menekült el, és miért apunál vannak, vagy fordítva, ha továbbra is úgyanúgy szeretik őket és az ő nyelvükön valaki szeretettel elmagyarázza nekik mi történik velük, és nincsenek elszakítva egyik szülőjüktől sem, és a szülők nem a gyereket uszítják a másik ellen, hanem megpróbálnak együttműködni. A legonoszabb dolog, hazudozni és "pontokat szerezni" a másik ellenében, majd meglátja később a kedves papa vagy mama, hogy mennyire visszaüt ez később, nem győzik majd megbánni..

Nem.