Mit tehetnék, hogy eltereljem a gondolataimat és ne legyek depis?

Kell pár hónap, idő, hogy feldolgozd, de hidd el, hogy az idő mindig segít ezen.Velem is ugyanez történt, fél év után már teljesen jól vagyok. Nyugodtan gyászold el, most ennek van itt az ideje. Bőgd ki magad, ezeket a fázisokat úgysem lehet megúszni.Másrészt ráfogsz jönni, hogy tulajdonképpen szerencsés vagy, hogy megszabadultál egy ilyen gerinctelen embertől.

Sajnálom, ami történt veled, én a depresszió ellen igazából egy dolgot teszek, nem engedem meg magamnak, hogy az önsajnálat eluralkodjon rajtam. Olyan esetben se, hogyha az igazából jogos lenne, mert hát például egy ilyen eset tényleg nagyon nehéz. A célod pedig az legyen, hogy a gyermekedet minden körülmények közt tisztességesen felbírd nevelni, ha végig ez lebeg a szemed előtt az szerintem nagyon sok erőt fog számodra adni. Tehát a gyermekedre nézz, a legtöbb örömet ő fogja számodra adni. Végül az első jól írta, az idő is sokat segít, és majd ráfogsz jönni, hogy tényleg jobb neked/nektek nélküle.

Kezdj el azon gondolkodni, hogy mit kellett volna másként csinálnod. Azzal el leszel egy darabig.

Egyetértek #1-vel. Ezt a korszakot nem fogod tudni átlépni csak úgy. Ha ezt sikerülne megtenned, később jönne elő, ami csak még rosszabb lesz. Nyugodtan bőgd ki magad, add ki magadból. Mindezek mellett azért próbálj a munkára, a gyermekedre, a barátaidra és a családodra támaszkodni. A családod és a barátaid nagy mértékben segíthetnek továbbjutni ezen a szakaszon úgy, hogy rádöbbenj, mennyire jó is lesz az életed egy (hogy az előző szavaival éljek) gerinctelen állat nélkül. Ha a munkádra is tudsz koncentrálni, akkor nem csak feljebb is tudsz lépni, de még a figyelmed is elterelődik. A gyerek szerepét meg nem is kell elmagyaráznom, az egyértelmű. De most ne feledd: nyugodtan sírd ki magad, ettől még nem leszel depis. Aztán már csak kitartás! :)

Menjél táncolni, sportolni, babás jógára, barátnőkkel kávézni.

Örülj neki! Örülj, hogy nem kellett az egész ( egyetlen) életedet egy ilyen senkiházira pazarolnod. Örülj, hogy van lehetőséged újra ismerkedni, hogy inkább nő fel egy kissé szomorkás, de boldog anya mellett a gyereked, mint, hogy az állandó veszekedéseket kelljen hallgatnia, hogy tehetetlenül bámuljon magaelé minden egyes sírásod alkalmával. Tudom, hogy most lehetetlenül hangzik mindez, de hónapok elteltével igazat fogsz adni nekem. A mai világban sajnos soha nem lehet igazán kiismerni a másikat, és akkor, annak van a legnagyobb fájdalma, aki a legtöbbet teszi a kapcsolatba. Én is ma tudtam meg, hogy megcsalt a barátom, nekünk még nincs baba, eljegyzés sem volt, de mivel mindig is agresszív volt, féltem tőle, hogy egyszer megüt, de így, hogy kiderült a valóság, sokkal jobban érzem magam. Rám terelte egyébként a dolgot, hogy minden az én hibám, persze, mert ezt a legkönnyebb.

Most született a kisbabát, tehát egy nagyon fontos célod van, talán a legfontosabb: felnevelni a gyerekedet. Azt gondolom, jobb egyedül, mint egy rossz kapcsolatban. Hidd el, nem olyan rossz egyedül nevelni egy gyereket, ki lehet bírni. És jó oldalai is vannak: nem kell a férjed után elpakolni, főzni rá, mosogatni, azt nézel a TV-ben, amit akarsz.