A válóperi tárgyalás előtt lezajlott megbeszéléskor, sajnos nem jutottunk közös nevezőre. Mi a teendő ha mindent az egyik fél követel és szó szerint ki lettem semmizve?

Nem tudom elhinni, amikor emberek azt mondják, hogy teljesen ki lettek semmizve a vagyonmegosztás során. Ha nincs vagyonjogi szerződés, akkor a közös vagyont fele-fele arányban osztja el a bíróság. Ha valamelyik fél úgy érzi súlyos hátrány érte, lehet fellebbezni!

Az lehetséges, még a másik fél kizárólagos tulajdonjoga alapján is, hogy a lakáshasználatot a másik fél kapja meg a gyerek lakáshasználati jogára hivatkozva, amennyiben a gyerek lakhatása máshol nem biztosítható, de még ilyenkor is jár a lakás elhagyására kötelezett félnek a lakáshasználati díj.

Nem beszélve az ingó dolgokról, ott általában nehezebb bizonyítani magát a külön vagyon voltot, így sokszor az is megy a közös vagyon közé, annak felét meg természetben lehet vinni.

"Az lehetséges, még a másik fél kizárólagos tulajdonjoga alapján is, hogy a lakáshasználatot a másik fél kapja meg"

Bocsánat a nyers stílusért, de bebäszna, ha így lenne. Ne terjesszük már a hülyeséget! Ha az ingatlan 100%-ban az enyém (házasság előtti különvagyon), senkinek nincs haszonélvezeti joga, akkor nincs az az Isten, hogy engem onnan kitegyenek... Ez már a magántulajdon, a tulajdonjog két lábbal való tiprása lenne.

Kérdező, írd már le a körülményeket, két böfögésből nem lehet következtetni a tényállásra.

Feri, itt is megtaláltuk egymást.

Bizony kizárólagos jogcím (tulajdon, bérleti, haszonélvezet) alapján is meg lehet ítélni a másik félnek szintén kizárólagos lakáshasználatot, amennyiben a gyerek nála lett elhelyezve és a gyermek lakhatása másként nem biztosított. A gyerek érdekében ilyenkor először megpróbálják MEGOSZTANI a lakáshasználatot, amennyiben nem lehetséges, a tulajnak, bérlőnek, haszonélvezőnek kell elhagyni a lakást.

Ptk. 4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]

(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve - a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján - súlyosan méltánytalan lenne.

(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

ma 22:33

Most ezen nagyon ledöbbentem. Azt hiszem, át kellene megint néznem a PTk-t, mert ezek szerint nagy disznóságokat rejt magában. A meglepetéseket meg nem szeretem.

Számomra egyszerűen felfoghatatlan az alábbi 2 (3) dolog:

1. Hogyan ítélheti a bíróság annak a szülőnek a gyermeket, aki nem képes az alapvető feltételeket (mint a lakhatás) biztosítani?

2. A tulajdonjog, birtokjog és a használati, haszonélvezeti jog külön dolgok. Még ha valami disznóság alapján a kizárólagos tulajdonost meg is fosztják az ingatlan állandó használatának a jogától, hogy a rossebbe' foszthatják meg az esetleges haszonélvezőt a használati jogtól?

3. Mi van, ha én tulajdonosként eladom az ingatlant, vagy ami kacifántosabb, komoly jelzáloghitelt veszek fel rá, amelyet persze nem fizetek?