Kitehet-e a férjem a kiskorú gyerekkel a lakásból, ha az az ő nevén van? Megillet a lakáshasználati jog addig, amig el nem válunk hivatalosan?

"Hát itt írja rögtön a kérdésben: "Kitehet-e a férjem a kiskorú gyerekkel a lakásból, ha az az ő nevén van?""

Ezt azért nem tartottam relevánsnak, mivel kisgyerekes anyukáknál ez nagyon gyakori szóhasználat, még ha nem is logikus...

- Hogyan menjek vissza kisgyerekkel dolgozni?

- Hogy jussak el kisgyerekkel fogorvoshoz/nőgyógyászhoz, ha a férjem dolgozik... és sorolhatnám.

Ilyenkor ez egy állapotot jelöl többnyire, és nem azt jelenti, hogy a kisgyerek is részt venne a tevékenységben.

De ha tévedek, sorry...

A törvényi hátteret nem ismerem, ha valóban ez a törvényi szabályozás, háttértől függetlenül, az elég szomorú...

A személyes véleményemet ettől függetlenül fenntartom.

HA a nő kapja a gyermek feletti felügyeletet, várhatóan nem rakható az utcára (albérletbe se)

De nem biztos, hogy anyuka kizárólagos lakáshasználatot kap.Így együtt élhetnek szépen egy fedél alatt...nagy élmény egy megromlott kapcsolat esetén, pláne ha új párok is belépnek a képbe.

Ha anyuka annak ellenére is kizárólagos lakáshasználatot kap, hogy a lakáshoz semmi köze, úgy fizetheti a lakáshasználati jog ellenértékét apukának, ami több tízezer forint alaphangon. MagNekem nem érné meg

Rákerestem a törvényre...

Eszerint csak akkor illeti meg a feleséget a lakáshasználati jog, ha a gyereket az anyánál helyezik el, és ez lehet akár megosztott is:

"5.1. A lakáshasználati jog

A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően. Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. "

"5.2. A lakáshasználat megosztása

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. "

Abban az esetben, ha a nő megkapja ebben az esetben a lakáshasználati jogot, ki kell fizetnie a férfit:

"5.3. A lakáshasználati jog ellenértéke

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes. "

Bocsánat, elküldtem véletlenül előbb. Tehát nekem nem érné meg a vita és a pereskedés, amiben a gyerek is óhatatlanul

sérül.